Ebben a cikkben két korábbi cikkemmel kapcsolatos újabb fejleményekről szämolok be. Az egyik Bódi Mária Magdolna magyar szűz vértanú közelgő „boldoggá avatása”, a másik pedig a „Hittani Dikasztérium” Medjugorjéval kapcsolatos „nihil obstat” döntése.
Bódi Mária Magdolna „boldoggá avatása”
Bódi Mária Magdolna (1921-1945) magyar munkáslány volt, akit egy szovjet katona meggyilkolt, mert védte magát a megerőszakolási kísérlettel szemben. Magyarországon nagyon népszerű, hiszen egyszerű fiatal gyári munkásként sokat evangelizált a fiatalok körében.
Bergoglio 2024. május 23-án „elismerte vértanúságát”. „Boldoggá fogják avatni” 2025. április 26-án Veszprémben. Magyarországon ünnepelnek és hálát adnak az ügy lezárásáért.
Sajnos, mivel „Ferenc” (Jorge Bergoglio) egy ellenpápa, a boldoggá avatás érvénytelen lesz. Magdi legalább igazi mártír, nem úgy, mint a marxista „Boldog” Enrique Angelelli, La Rioja püspöke, aki 1976-ban autóbalesetben halt meg. Róla már írtam egy cikket.
Isten, Magdi közbenjárására, irgalmazzon az Ő Egyházának, vessen véget a bergoglioi bitorlásnak, és adjon nekünk egy igazi, szent pápát.
„ihr heilign Frauen tugendreich,
ihr Freunde Gottes allzugleich,
Helft uns in diesem Erdental,
dass wir durch Gottes Gnad und Wahl
zum Himmel kommen allzumal!“ (542-es dal a Gotteslob német énekeskönyvből)
„ti, erényes szent nők,
ti, Isten barátai mindnyájan,
segítsetek nekünk e földi völgyben,
hogy Isten kegyelméből és választása alapján
egykor a mennybe jussunk!”
A cikkem Bódi Mária Magdolnáról itt található.
Medjugorje „elismerése”
Medjugorje (valójában: Međugorje) egy bosznia-hercegovinai falu, ahol öt tinédzser és egy fiú azt állította 1981-ben, hogy Szűz Mária elkezdett nekik megjelenni. Azóta több mint 40.000 „üzenet” érkezett, tele triviális tartalommal, amelyet bárki írhatott volna, aki valamit is tud a hitről. A helyi püspök, Pavao Žanić eleinte nyitott volt, de amikor a „látnokokkal” és az „üzenetekkel” kapcsolatos problémák kezdtek felszínre kerülni, kezdte elutasítani a jelenéseket. Utódja, Ratko Perić szintén elutasította a jelenéseket.
Évtizedeken át az a dokumentum, amelyre az Egyház a jelenések értékelését alapozta, a Hittani Kongregáció 1978-as „Eljárási normák a feltételezett jelenések és kinyilatkoztatások megítéléséhez” című dokumentuma volt. Az egyik lehetséges ítélet a „constat de supernaturalitate” (fennáll a természetfölötti vonatkozás), a másik a „constat de non supernaturalitate” (nem áll fenn a természetfölötti vonatkozás). Tehát egy jóváhagyás és egy elutasítás. Van egy harmadik lehetőség is, a „non constat de supernaturalitate” (a természetfölötti vonatkozás nem állapítható meg), ami lényegében egy „nem tudjuk”-ítélet.
Az ítélet meghozatala a helyi püspökre van bízva. A Vatikán természetesen felülbírálhatja őt. Fontos megjegyezni, hogy ezek az ítéletek nem tévedhetetlenek, hanem csak szakértői véleményt jelentenek. Ha egy jelenést elismernek, senki sem köteles hinni benne. Ha azonban elutasítják, akkor a katolikusok kötelesek abbahagyni annak népszerűsítését.
2024 májusában Víctor Fernández („Tucho”) „bíboros”, a „Hittani Dikasztérium” „prefektusa” új dokumentumot adott ki. Ebben lényegében eltörli a „jóváhagyás” opciót, de megtartja az „elutasítás” opciót. A „nem tudjuk” opció helyett öt különböző zavaros besorolást talált ki. Természetesen mindez érvénytelen, mert Bergoglio nem pápa.
Amikor a dokumentum megjelent, már akkor sejtettem, hogy kifejezetten Medjugorje számára adták ki, és gyanítottam, hogy Tucho arra is fogja használni, hogy minél nagyobb zavart keltsen, azáltal, hogy sok kétes jelenésnek az öt besorolás egyikét adja meg.
2024. szeptember 19-én Tucho tehát a legmagasabb, „Nihil obstat” („semmi sem áll az útban”, az 5 „nem tudjuk” szint egyike) fokozatot adta ezeknek az állítólagos medjugorjei jelenéseknek. Ez a dokumentum (még akkor is, ha kimondja, hogy a helyi püspök „minden jövőbeli üzenetet […] megvizsgál, és minden közzététel előtt engedélyeznie kell azokat”) lényegében üres csekket ad a „látnokoknak”, hogy azt mondjanak, amit akarnak.
A kulcsmondat a következő: „[a]z ehhez a lelki élményhez kapcsolódó pozitív gyümölcsök nyilvánvalóak, és az idő múlásával különváltak az állítólagos látnokok élményétől, akik már nem tekinthetőek a „medjugorjei jelenség” központi közvetítőinek. E jelenség közepette a Szentlélek sok szép és pozitív dolgot visz véghez”. Más szavakkal: lényegtelen, hogy a jelenések igazak-e vagy sem. Csak az számít, hogy az embereknek vallásos élményeik vannak, és jól érzik magukat ott.
Medjugorje támogatóinak alaposan meg kell gondolniuk, hogy kiben bíznak. Az egyik oldalon ott van „Tucho”, istenkáromló perverz könyvek szerzője, és főnöke, az eretnek és hitehagyott Bergoglio, akik jóváhagyásukat adják Medjugorjéhoz. A másik oldalon ott van a két törvényes helyi püspök, Pavao Žanić (püspök 1980 és 1993 között, meghalt 2010-ben) és Ratko Perić (püspök 1993 után), akik mindketten többször is elutasították a jelenéseket.