Bergoglio 2019. április 27-én „boldoggá avatta” az úgynevezett „La Rioja-i vértanúkat”: Enrique Ángel Angelellit (1923-1976), La Rioja püspökét, Carlos de Dios Murias OFMConv (1945-1976) ferences papot, Gabriel Longueville (1931-1976) francia papot és Wenceslao Pedernera (1936-1976) laikust, a Katolikus Akció Vidéki Mozgalmának aktivistáját. Mindannyian az 1983-ig tartó argentin katonai diktatúra idején éltek.
A két papot ismeretlenek egy légitámaszpontra vitték, megkínozták és lelőtték. Pedernerát a házában lőtték le a katonák.
A másik három személytől eltérően Angelelli püspök autóbalesetben halt meg. Azt állítják, hogy a balesetet a kormány szándékosan okozta, és hogy mártírhalált halt. Csakhogy nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a baleset valójában gyilkosság volt. Az egyetlen szemtanú azt állította, hogy baleset történt. Sőt, utódja, Bernardo Witte is azon a véleményen volt, hogy csak baleset történt, amint azt az alábbiakból kiderül.
Ez a cikk nagyrészt Silvia E. Marcotullio egykori bírónő egyik cikkén alapul.
Angelelli püspök élete
Angelelli, akit egyházmegyéjében „Satanelli” becenévvel illettek, 1923-ban született. Erősen baloldali volt, és támogatta a „Montoneros” néven ismert peronista, kommunista terrorszervezetet.
1949-ben szentelték pappá. 1952-ben a Katolikus Dolgozó Ifjúság (JOC) cordóbai alszervezetének tanácsadója lett. 1961-ben Cordóba segédpüspökévé nevezték ki, 1969-ben pedig La Rioja püspöke lett.
A „Papok a Harmadik Világért Mozgalom” („tercermundisták”) egy baloldali papi mozgalom volt Argentínában. Az egyházmegye papjainak Angelellivel 1971-ben tartott egyik találkozóján úgy döntöttek, hogy e papi mozgalom elképzeléseit és tevékenységeit az egyházmegye hivatalos álláspontjává teszik. Azokat a papokat, akik nem értettek egyet ezzel az ideológiával, árulóknak nevezték; a gyűlésen úgy határoztak, hogy e papok felhatalmazását vissza kell vonni, és a szerzeteseket és apácákat át kell helyezni más egyházmegyékbe. Elhatározták, hogy az eltávolítottak helyére a fenti mozgalommal szimpatizáló papokat és szerzeteseket kell felvenni.
Angelelli a terrorszervezet zászlaja előtt. A felirat: “La Rioja püspöke, Monsignor Angelelli, megáldotta a termet és dícsérte a peronista elvtársak erőfeszítéseit.” Fair use, itt.
A baleset
Angelelli 1976. augusztus 4-én egy Fiat 125-össel utazott a 38-as országúton, amelyet a vikáriusa, Arturo Pinto vezetett. El Chamical faluból La Rioja felé tartottak, amikor balesetet szenvedtek. A püspök meghalt, Pinto pedig súlyosan megsérült.
A két szemtanú
A balesetnek két szemtanúja volt: Pinto és egy Raúl Alberto Nacuzi nevű férfi.
Pinto azt állította, hogy emlékezetkiesése volt, de később megváltoztatta a történetét. Ezután azt állította, hogy nem emlékszik semmire, csak arra, hogy egy fehér autó üldözte őket.
Nacuzi a következő kijelentéseket tette: „»Hogy a Patquía várost Chamicalal összekötő nagyfeszültségű vezeték egyik oszlopán ült, és azt javította. Hogy a 38-as országút kb. 1057-es kilométerénél az autó (a papoké) lassítás nélkül letér az útról jobbra, több mint száz métert halad a két jobb oldali kerékkel a leállósávon, eltávolodva az út közepétől, mígnem egy bizonyos pillanatban a sofőr egy hirtelen manőverrel, mintha felébredt volna, megpróbál visszatérni az út közepére, amikor a kerék kipukkadását hallja, balra fordulást lát, a jobb oldali ajtó kinyílik, egy feketébe öltözött test kirepül, és ezt követően a szemközti leállósávra borul, ahol a jármű az oldalán marad, az ellenkező irányban, mint ahonnan jött«. »Hogy a sofőrt kísérő személy az, aki a földön fekve marad. A vezető a járműben marad, amíg a jármű be nem fejezi útját«. »Hogy ebben a pillanatban nincs más jármű az úton, és nem is közlekedik rajta«. »Hogy 1986 augusztusában a püspökségen és a püspök felhívására ugyanezt elmondta Morales bírónak, és várta, hogy beidézzék a bíróságra, hogy megerősítse az általa elmondottakat, ami soha nem történt meg«. »Hogy a kihallgatás után pénzt ajánlottak fel neki, hogy ne mondja el, amit tud, és megfenyegették arra az esetre, ha beszélne«. »Augusztus 18-án kapta az utolsó hívást, amelyben 50 000 dollárt ajánlottak neki«. »Hogy a jelen vallomást saját akaratából és attól való félelmében tette, hogy megpróbálják megakadályozni, hogy az ügyet vizsgáló bíró előtt vallomást tegyen«”.
Ez a szemtanú nem látott más autót, míg a gépkocsivezető, akit a balesetért felelőssé tehettek volna, azt állította, hogy emlékezett egy fehér autóra, évekkel azután, hogy azt állította, hogy amnéziája volt.
38-as főút Córdoba tartományban, Argentínában. Fénykép: Daniel P. Gauer, CC-BY licensszel Flickr-en, itt
Angelelli utódja: Baleset volt!
La Rioja következő püspöke Bernhard (Bernardo) Witte volt (La Rioja püspöke 1977-1992 között, 1992-ben áthelyezték Concepciónba, 2015-ben meghalt). A La Nación című újságban 1988-ban kijelentette: „Meglep minket, hogy Monsignor Angelelli rejtélyes halálát gyilkosságnak minősítették anélkül, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkeztek volna.”
Amikor 2001-ben nyugdíjba vonult, levelet írt a híveknek, amelyben kijelentette: „Idővel sikerült tisztáznom Monsignore Enrique Angelelli tragikus halálának drámáját, pontosítva, hogy a gonosz erői, akik meggyilkolták Carlos és Gabriel papokat és Wenceslao Pedernera laikust, a püspököt is meg akarták ölni. Halála azonban egy közlekedési baleset következménye volt. Remélhetőleg a tanú, Arturo Pinto egykori pap, visszanyeri a emlékezetét a tragédiával kapcsolatban.”
Az 1990-es bírósági ügy
április 20-án a Córdobai Fellebbviteli Bíróság (Cámara de Apelaciones de Córdoba) kimondta: „Számos intézkedést tettek a tény tisztázása érdekében…… Mindennek ellenére, amit tettek, nem lehet biztosra venni, hogy a tény rosszindulatú cselekmény eredménye volt. Bizonyított, hogy a halálesetet baleset okozta, de a nyomozás jelenlegi, befejezettnek tekintett szakaszában nem áll rendelkezésre elegendő elem annak megerősítéséhez, hogy a balesetet provokáció okozta”.
A bíróság tehát kimondta, hogy nincs bizonyíték a gyilkosságra.
Az új bírósági ügy 2014-ben
2014-ben az eljárást újraindították, anélkül, hogy újabb bizonyítékok kerültek volna napvilágra. A bíróság két embert életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Angelelli meggyilkolásáért. Ebben a bírósági ügyben azt állították, hogy „[…] egy világos színű jármű – feltehetően egy Peugeot 404-es modell – nagy sebességgel közelítette meg [Angelelli autóját], amelyet máig nem azonosított személyek vezettek, és amely ugyanabban az irányban haladva balról megelőzte az autót, szándékosan hirtelen jobbra manőverezte azt, ekkor robbanás történt, aaz autó elhagyta az aszfaltot és félkör alakban a leállósávba hajtott, majd ismét az úttestre hajtott, ahol felborult, aminek következtében Mons. Angelelli meghalt és Arturo Pinto megsérült […]”
Az egyetlen szemtanú, akinek nem volt emlékezetkiesése, azt mondta, hogy nem volt másik autó! Marcotullio rámutat, hogy a többi szemtanú, aki a baleset helyszínére érkezett (két fát szállító traktoros, Primitivo Reynoso és Aber Fabio Luna, valamint egy helyi autós, Carlos A. Argola) szintén nem látta a másik autónak semmilyen jelét. Az egyetlen fehér autó Argola autója volt, aki értesítette a hatóságokat a balesetről.
Ezenkívül a bíróság soha nem állapította meg, hogy ki vezette ezt az állítólagos „fehér autót”.
Még ha gyilkosság is volt, akkor sem volt mártírhalál
A Katolikus Egyháznak szigorú kritériumai vannak arra, hogy valakit mártírrá nyilvánítson. A mártír olyan keresztény, akit a hitéért ölnek meg. A mártír gyilkosa a hit iránti gyűlöletből („odio fidei”) öli meg őt.
Ha Angelellit megölték volna, akkor szocialista politikai nézetei miatt tehették volna a katonai diktatúrában, semmiképpen sem katolikus hite vagy bármi miatt, ami ahhoz közvetlenül kapcsolódik. Sőt, Angelo Becciu püspök, aki akkoriban a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának „prefektusa” volt, egy interjúban ezt be is ismerte: „Felvállalta ezeknek a szegényeknek a védelmét, szakszervezeti egyesületek és szövetkezetek létrehozásával. […] Azok áldozata volt, akik nem akarták, hogy kiváltságos és uralkodó pozíciójukat megzavarják. Hallatni akarta a kizsákmányoltak hangját, és meg akarta védeni személyi méltóságukat”. Még ha valaki valami csodálatra méltó dolgot tesz is, és azért megölik, az nem mártíromság.
Az ismert argentin katolikus blogger, Wanderer, így fogalmazott: „Úgy vélem, hogy Angelelli csak a baloldali pártok harcosai között állt szent hírében”.
Famatina La Rioja tartományban 2012-ben. CC-BY-NC 2.0 licensz alatt Flickrről. Készítette: Rogério Tomaz Jr., itt.