Nem léteznek földönkívűliek

English Deutsch

Egyesek azzal érvelhetnek, hogy az a kérdés, hogy léteznek-e földönkívüliek vagy sem, nem érinti a hitet. Az intelligens földönkívüliek létezése azonban alapvetően megváltoztatná a világképünket: Vajon ők is elbuktak? Ha igen, üdvözülhetnek-e? Ha üdvözülhetnek, hogyan? Vajon Isten Fia egy másik idegen lényként is megtestesült?

Nincs hivatalos, dogmatikus katolikus tanítás ebben a témában. A földönkívüliek létezése ellen azonban nyomós érvek szólnak. Ebben a cikkben a Bibliából, az egyházatyákból és más forrásokból származó idézeteket mutatok be, melyek amellett szólnak, hogy nem léteznek földönkívüliek.

Biblia

Néhány bibliai idézet, amit figyelembe kell venni.

„Az ég az Úr ege, de a földet az emberek fiainak adta.” (Zsoltárok 115,16)

„Az, aki a földkorong felett trónol, melynek lakói olyanok, mint a sáskák; aki kiteríti, mint a fátylat, az eget” (Izajás 40,22)

„Mert úgy gondolom, hogy Isten minket apostolokat az utolsó helyre állított, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, az angyaloknak is, s az embereknek is.” (1 Kor. 4,9) Itt Pál az angyalokat és az embereket nevezi meg intelligens teremtményekként.

Zakariás pápa levele

Bár ez egy pápai magánlevél, mégis azt mutatja, hogy az Egyház ellenezte a nem emberi értelmes lényekbe vetett hitet . A 8. században Zakariás pápa magánlevelet küldött Szent Bonifácnak, egy németországi brit püspöknek Virgilról, aki ír pap és csillagász volt.

Ebben azt írta: „Ami pedig az ő perverz és utálatos tanítását illeti, amelyet Istennel szemben és saját lelkének kárára hirdetett – ha igaz a hír, hogy így beszélt –, vagyis azt, hogy van egy másik világ és hogy élnek más emberek a föld alatt, sőt a Napon és a Holdon is (»quod alius mundus, et alii homines sub terra sint, seu sol et luna«): tanácskozzatok, és azután zárjátok ki az Egyházból, megfosztva papi méltóságától.” A levelet a püspöknek küldték. (itt, M. Tangl, szerk., „Die Briefe des heiligen Bonifatius und Lullius”, MGH EppSel 1:178-79; idézi: John Carey, PhD, Ireland and the Antipodes: The Heterodoxy of Virgil of Salzburg, megjelent a Speculum 64. kötetében, 1989-ben)

Nem világos, mi történt Virgillel, de mivel később szenttéavatták, feltételezhetjük, hogy felhagyott ezzel a hitével.

Egyházatyák

Szent Ágoston (149. o.) az egyik legismertebb egyházatya. „Isten városa” című művében elutasítja a görög filozófus, Epikurosz által javasolt „számtalan világ” (itt, XI. könyv, 5. fejezet) gondolatát. Könyvének későbbi részében elítéli azokat, „akik, bár nem feltételezik, hogy ez a világ örökkévaló, mégis azon a véleményen vannak, hogy vagy nem ez az egyetlen világ, hanem hogy számtalan világ van […]” (itt, XII. könyv, 11. fejezet).

Szent Jeromos, a „számtalan világ” elképzelését Origenész eretnekségei közé sorolta. (itt)

Az egyháztanítók

Aquinói Szent Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában egyértelműen kijelenti, hogy háromféle racionális teremtmény létezik.

„Ezenkívűl ez a három már tárgyalt dolog metaforikusan a racionális teremtmények három fajtájára vonatkoztatható. Így amikor azt mondja: »el van rejtve minden élő szeme elől«, akkor az emberekre utal; amikor hozzáteszi: »el van rejtve az ég madarai elől«, akkor az angyalokra utal. Amikor továbbá így folytatja: »A romlás és a halál így szólt: »Hallottunk a mi fülünkkel a híréről«, akkor a démonokra utal, akiket a kárhozat távolít el Istentől, amennyiben az isteni bölcsességről csak annak messziről való híre révén van tudomásuk.” (The Commentary of St. Thomas Aquinas on the Book of Job, translated by Fr. Brian Mullady, O.P., 360 o., itt)

Pápák

Több pápa is használta az „emberek és angyalok” kifejezést, amikor értelmes teremtményekre utalt.

Néhány példa:

„A Boldogságos Szűz végtelenül fölötte áll az emberek és angyalok minden hierarchiájának, ő az a teremtmény, aki a legközelebb áll Krisztushoz.” (XIII. Leó pápa, Magna Dei Matris 9, itt)

„Ő [Mária] minden ember és angyal felett áll dicsőségben.” (Boldog IX. Piusz pápa, Ineffabilis Deus, itt)

„Királysága abban a titokzatos egyesülésben találja magyarázatát, amelyet lényegileg való egyesülésnek nevezünk. Ebből ugyanis nemcsak az következik, hogy Krisztust mint Istent imádni tartoznak az angyalok és az emberek, hanem az is, hogy Krisztusnak mint Embernek uralma alatt állnak s neki engedelmeskedni kötelesek, mert Krisztusnak az emberség és istenség lényegileg való egyesülése címén hatalma van az összes teremtmények fölött.” (XI. Piusz pápa, Quas Primas 13, itt)

A Katolikus Egyház Katekizmusa

A Katolikus Egyház Katekizmusa több olyan passzust is tartalmaz, amely arra utal, hogy az ember az egyetlen látható racionális teremtmény. Megnézhetjük a következő paragrafusokat:

„[…] A teremtésben az ember egyedülálló helyet foglal el: ő »az Isten képmása« (I); természetében egyesíti a szellemi világot és az anyagi világot (II); férfinak és nőnek lett teremtve (III); Isten a barátjává tette őt (IV).” (KEK 355)

„Az összes látható teremtmény között egyedül az ember képes arra, hogy »megismerje és szeresse Teremtőjét«; […]” (KEK 356)

„Isten mindent az emberért teremtett […]” (KEK 358)