Az előző napokban kiderült egy lényeges tény az ún. „XIV. Leó” pápáról (Robert Prevost). Prevost papként részt vett egy ágostonrendi találkozón São Paulóban Brazíliában 1995. január 23. és 28. között, és ott részt vett egy Pachamama-imádó (földanya-imádó) szertartáson.
Ezt a hírt először a LifeSiteNews hozta nyilvánosságra (link). Charles Murr atya – aki régebb a Vatikánban is dolgozott – fedte fel a történetet. Saját állítása szerint egy Prevost-ról szóló könyvön dolgozik, amelyben ez a történet is szerepelni fog.
Röviddel ezután a NovusOrdoWatch is közzétett egy cikket további részletekkel. A szerző, Mario Derksen azt állítja, hogy egy éve kezdett el foglalkozni a témával, és most, hogy a LifeSiteNews közzétette eredményeit, ő is megoszt egy cikket eddigi kutatásainak eredményeiről.
A Pachamama szertartásról készültek fényképek:
(felirat: A Pachmama (földanya) rítusának ünneplése, ami egy földművelő rítus, amelyet a perui és bolíviai dél-andoki kultúrákban ajánlanak fel) Prevost az asztaltól jobbra térdel.
Ebben a cikkben a képeket újságírói, fair use, módon használom fel.
A felirat egyértelműen azt állítja, hogy ez egy Pachamama-rítus volt. Nincs kibúvó. A bekarikázott személy Robert Prevost. Murr atya saját állítása szerint felvette a kapcsolatot három ágostonrendi pappal, és ők felismerték Prevostot a képen, aki láthatóan aktívan részt vett a szertartáson.
Itt kezet fog másokkal egy mise közben. Innen látszik, hogy az előző képen látható asztalt használták oltárként.
Ezek a fekete-fehér képek egy 1996-ban Ecuadorban megjelentett könyvből származnak, melynek címe: Ecoteología: Una Perspectiva desde San Agustín (Ökoteológia: Egy Szent Ágostontól származó perspektíva). A könyvet John J. Lydon McHugh kanadai ágostonrendi pap írta (a könyv John helyett spanyol Juan-t ír). A könyv sajnos nem található meg az interneten és csak erről a néhány lefényképezett lapról van fenn az interneten. Derksen azt mondta, hogy neki sikerült külföldről megvennie egy használt példányt, és később feltesz idézeteket belőle. A könyv a konferencia beszédeit tartalmazza.
Az OALA (Organización de Agustinos América Latina, Latin-Amerikai Ágostonrendiek Szervezete) 2016-ban közzétett egy videót az eseményről, amelyben színes fotókból álló slideshow látható.
Az OALA annak idején negyedévenként kiadott egy magazint, és az 1995. január-márciusi kiadásban található egy két oldalas leírás a konferenciáról. (link, archivált link)
„Sesenta religiosos de la familia agustiniananos reunimos en Sao Paulo (Brasil) desde el 23 al 28 de Enero de 1995, en el IV Simposio para una Lectura del Pensamiento de San Agustín desde América Latina, para reflexionar sobre los problemas ambientales de este continente, en una perspectiva de fe desde la vida y el pensamiento de nuestro Padre San Agustín.”
„Mi, az ágostonrendi családhoz tartozó hatvan szerzetes, összegyűltünk São Paulóban (Brazília) 1995. január 23. és 28. között a IV. Szimpóziumon, amelynek témája Szent Ágoston gondolkodásának latin-amerikai értelmezése volt, hogy hitünk szemszögéből, Szent Ágoston atyánk életének és gondolkodásának tükrében elmélkedjünk e kontinens környezeti problémáiról.”
Olyan kijelentések olvashatók itt, mint:
„A szimpózium segített nekünk abban, hogy tudatosítsuk a fenyegetett és veszélyben forgó valóságunkat. Úgy véljük, hogy szükség van környezetünk jobb megismerésére, amely magában foglalja mindazt, ami körülvesz minket, és magunkat is, kiemelve annak globális jellegét és kölcsönös függőségét, és figyelembe véve az emberi fejlődést, nem csupán a gazdasági növekedést.
Az ágostoni teológiáról való elmélkedés megerősítettek bennünket a következő pontokban:
[…]
4. Jézus Krisztusba vetett hitünkből kiindulva törekedjünk egy kozmikus tudatosságra, és annak segítségével fedezzük fel helyünket és kapcsolatunkat a természettel, amelynek nem az uralomról, hanem a tiszteletről kell szólnia.
[…]
6. Az igazi ökodemokrácia a társadalmi életben az ágostoni aranyszabályon alapul: annyira növekszünk az erényben, amennyire jobban törődünk a közös dolgokkal, mint a sajátjainkkal.
7. Szent Ágoston olyan világképet kínál nekünk, amelynek középpontjában Krisztus áll, és amely felülmúlja a hatalmi csoportok és a nemzetállamok minden imperializmusát, melyek a profitra és a versenyre épülnek, amelyek megtagadják az embert.
Értékelés katolikus szemszögből
1559-ben IV. Pál pápa kiadott egy bullát „Cum ex apostolatus officio” címmel, melyben kijelenti, hogy ha egy pápáról megválasztása után kiderül, hogy a megválasztása előtt „eltért a katolikus hittől”, akkor megválasztása érvénytelen és egy laikusnak is van joga ezt felismerni.
Sokan azt mondák, hogy ez harminc évvel ezelőtt történt, és lehet, hogy Prevost már megbánta (és meggyónta). Ha Robert Prevost egy pogány lett volna, és utána keresztelkedett volna meg, akkor ez nem lenne téma. Prevost azonban ezt papként tette egy rendezvényen, és ez nyilvánosságra került, ami szükségessé teszi, hogy nyilvánosan tartson bűnbánatot. Most, hogy botrány keletkezett, kötelessége nyilvánosan nyilatkoznia.
„XIV. Leó” nem az egyetlen állítólagos pápa a II. Vatikáni Zsinat óta, aki nyilvános aposztáziát követett el.
Amint már említettük, „Ferenc” 2019-ben megrendezte a Vatikánban a Pachamama bálvány imádását az ún. „Amazonas-szinódus” keretében. Több résztvevő leborult a szobor körül, és később körmenetben bevitték a szobrokat a Szent Péter-bazilikába.
2006-ban „XVI. Benedek” bement a kék mecsetbe Isztambulban, levette a cipőit, az ott lévő imámokkal és más muzulmánokkal együtt Mekka felé fordult, muzulmán módra a hasa előtt összetette a kezeit és csendben imádkozott. (link, link) Semmilyen külső jelét nem mutatta annak, hogy keresztényként a valódi Istenhez imádkozna.