Szénizotópos kormeghatározás - Christianfaith.info

Publikálva: 2021.03.22.

A radioaktív keltezési technikákkal foglalkozó sorozat bevezető cikke az egyik leghíresebbről szól: a szénizotópos kormeghatározásról.

Az alapok

Sok elemnek több izotópja létezik: ezek olyan atomok, melyek atommagjában ugyanannyi proton van, tehát kémiailag ugyanúgy viselkednek, de a neutronok száma eltér. A protonok és neutronok összszámát az izotóp neve előtti vagy utáni szám jelöli. Pl. a 14-es szénizotópnak (szén-14) 6 protonja és 8 neutronja van.

A természetben három szénizotóp létezik: szén-12, szén-13 és szén-14 (az összes szén kb. 99%-a, 1%-a és 0,000000000001%-a). A szén-14 radioaktív, felezési ideje körülbelül 5730 év. Akkor jön létre, amikor kozmikus sugarak hatására neutronok termelődnek a légkörben, amelyek nitrogénatomokkal (nitrogén-14) ütközve 14-es szénizotópot hoznak létre, miközben az atom elveszít egy protont. Mivel a szén-14 instabil, elkezd lebomlani stabil nitrogénné, egy elektront és egy elektron-antineutrinót béta-sugárzásként kibocsátva.¹

A szénizotópos keltezés elméletileg a következő módon működik: a növények felvesznek különféle szénizotópokat tartalmazó széndioxidot szénhidrát előállítására. Az állatok megeszik a növényeket, és így beépítik testükbe a radioaktív szenet. Haláluk után megszűnik a radioaktív szén utánpótlása, és a testükben levő szén-14 bomlani kezd. Ha a tudósok megmérik a tetemben a szén-14 arányát a szénizotópok között, és összehasonlítják azt a mostani légköri szén-14 mennyiségével, figyelembe véve a levegőben a 20. századi nukleáris kísérletek miatt megnövekedett szintet, akkor meg tudják állapítani, hogy a szervezet mikor halt meg.²

Szén-14 (C-14) mérése

A szén-14-et általában egy gyorsítós-tömegspektrométer (Accelerator Mass Spectrometer: AMS) nevű műszerrel mérik.

A mintában található C-14-et meg lehet adni a modern szén százalékaként (pMC vagy pmc), amely az 1950-i atmoszférai szén-14 mennyiségéhez képesti százalékarány. A keltezési adatokat pedig meg lehet adni a jelen előtti évekként. Az átszámítási képlet pmc = 100 × 2-t/ 5730, ahol t az években mért idő.³ Használható a Libby felezési idő is (5568 év) a pontosabb helyett, a kalibrálatlan dátum megadására, annak érdekében, hogy az mérések az évtizedek folyamán egységesek maradjanak.⁴

A feltevések

Mint minden más radioaktív keltezési technika, a széinizotópos kormeghatározás is néhány alapvető feltételezésen alapszik5:

1. A C-14 mindig ugyanazzal a sebességgel jött létre, mint amilyennel bomlott (a C-14 egyensúlya a Földön, equilibrium).

2. A C-14 mindig állandó sebességgel bomlott.

3. C-14 részaránya az atmoszférában ugyanaz volt a múltban, mint most.

4. Soha semmi nem szennyezte a mintát C-14-gyel, és nem is távolított el belőle C-14-et.

Ha ezen feltételezések egyike is hamis, akkor a keltezési eredmény hamis lehet.

Néhány szempont

Az 1. feltételezés megköveteli, hogy a Földön a C-14 ugyanolyan mennyiségben keletkezzen, mint ahogy lebomlik, más szóval, hogy egyensúlyban legyen. A C-14 atomok a nitrogénatomokat érintő napszél miatt jönnek létre. A Földet elérő napszél erőssége pedig a Föld mágneses mezejének erősségétől függ. A Föld mágneses tere a mérések szerint jelentősen gyengül, amióta Karl Friedrich Gauss német tudós először 1832-ben megmérte.6 A mező évtizendenként kb. 5 százalékkal gyengül.7 Ha a Föld pár ezer éves, akkor abban az időben, amikor a Föld mágneses tere erősebb volt, kevesebb napszél-részecske érte a Földet, így keesebb szén-14 keletkezett az atmoszférában, ami idősebb korokat eredményez. A Föld mágneses mezejének változása felboríthatja a keltezési dátumot.

Anomáliák

Az AMS műszer nagyon pontos. Azonban ennek a műszernek is vannak határai: ha valaminek a kora meghaladja a 100.000 évet, akkor az radiokarbon-halott, vagyis már nem maradt mérhető mennyiségű C-14 atom a mintában. Számos nagyon réginek, akár millió évesnek mondott tárgyban, pl. szénben, fában és márványban találtak szén-14-et. Ezekben a mintákban a C-14 mennyisége körülbelül 0,01 és 0,71 pmc között volt, így 40 900 és 76 140 év közöttieknek kellene lenniük a standard feltételezések alapján. Ezeket a kutatásokat közzéteszik szakmai folyóiratokban, azonban akár a helyszínen, akár a mérőműszerben előforduló „kontamináció” következményének tulajdonítják az eredményeket. A tudósok azonban következetesen ilyen eredményeket kapnak, még a mintáknak a lehetséges szennyeződések eltávolítása érdekében elvégzett előzetes kezelése után is. Ezekről az eredményekről olvashat a “Measurable 14C in Fossilized Organic Materials: Confirming the Young Earth Creation-Flood Model” című tanulmányban, amelyet az Teremtéskutató Intézet (Institute for Creation Research, ICR) publikált.⁸

Az ICR a RATE-projekt keretében (Radioisotopes and the Age of the Earth; Radioizotópok és a Föld kora) gyémántokat küldött egy laboratóriumba szénizotópos kormeghatározásra. A gyémántok az evolucióelmélet szerint több százmillió, vagy milliárd évesek. A kapott eredmények nagyon érdekesek voltak. Az összes gyémántminta C-14 tartalma jelentősen a háttérérték felett volt. A szokásos feltevéseket elfogadva, ezek körülbelül 55.700 évesek lennének. John R. Baumgardner PhD azt írja a „14C Evidence for a Recent Global Flood and a Young Earth”-ban: „14C RATE projektünk az AMS küszöbérték fölötti 14C/C arányokat mért a különböző helyszínekről származó gyémántokban. Habár további megerősítésre van szükség az ezzel kapcsolatos határozott kijelentéshez, úgy tűnik, hogy ezek a mérések a Föld életkorát az ezer éves tartományba korlátozzák (szemben a milliárdokkal).”⁹

Következtetés

A szénizotópos kormeghatározás korlátozott hasznosságú, csakúgy, mint az összes többi radioaktív kormeghatározási technika, a sok ismeretlen tényező miatt. Mivel azonban még azok a dolgok is, pl. sok szénlelőhely, gyémánt és kövület, amelyek az evolúciós időkeretben nem kellene tartalmazzanak C-14-et, tartalmazzák azt, ami sokkal fiatalabb életkorra utal.