A nagy probléma az ősrobbanással

English      Deutsch

„A nagy dolog az – a legnagyobb dolog az egészben –, hogy hogyan kapsz valamit a semmiből. Ne hagyd, hogy a kozmológusok itt átverjenek. Semmi fogalmuk sincs, annak ellenére, hogy elég jól sikerül magukat és másokat meggyőzni, hogy ez valójában nem is probléma. ‘A kezdetben,’ mondják, ‘nem volt semmi – sem idő, sem tér, sem anyag, sem energia. És akkor lett egy kvantum-fluktuáció, amelyből …’ Hűha! Álljunk itt le. Érted, mire gondolok? … Ezután elindulnak, és mielőtt észbe kapnál, előhúznak százmilliárd galaxist a kvantum-kalapjaikból.”1

Évtizedek óta a Big Bang az univerzum létrejöttének elfogadott modellje. Ezt az elképzelést Georges Lamaître, egy belga fizikus, és George Gamow, egy amerikai tudós és sci-fi iró, találta ki.2 Az volt az alapötletük, hogy kb. 14 milliárd évvel ezelőtt minden anyag és energia az univerzumban egy végtelenül sűrű pontban volt koncentrálva. Ez a pont hirtelen felrobbant. A kezdeti anyag kifelé áramlott, és valahogy protonokat, neutronokat és elektronokat alkotott, amelyek hidrogénné és héliummá álltak össze. Az űr először „egy másodperc kis töredékrészéig tartó periódus során legalább 1026-szorosára, kb. 10 centiméteresre” tágult.3 Miután az atomok létrejöttek, eljött a sötét anyag korszaka. Kb. 300-500 millió év után csillagok kezdtek el létrejönni: a gáz állítólag összesűrűsödött.4 A naprendszerünk, a Földet beleértve, kb. 8,5-9 milliárd évvel később jött létre.

Problémák az elmélettel

A Termodinamika Első Főtétele kijelenti, hogy az energia egy zárt rendszerben nem keletkezhet és nem veszhet el (az anyag is az energia egyik formája). Az evolucionisták nem tudják megmagyarázni, hogy a Big Bang szingularitás eredeti energiája és anyaga (vagy csak energiája) hogyan került oda.

A Termodinamika Második Főtétele kijelenti, hogy egy zárt rendszer, mint az univerzumunk, entrópiája, a rendetlenség mértéke, mindig nő.5 A rend káoszba süllyed, de a káosz sohasem rendezi magát renddé. Mivel a dolgok a rendetlenség felé hajlanak, egy gázfelhő az űrben sosem fog magától bonyolult pályájú csillagokat, galaxisokat vagy bolygókat alkotni.

Hiányzó antianyag

Amikor az energia átalakul anyaggá, egyenlő mennyiségű anyagot és antianyagot hoz létre. Az elmélet bevallja, hogy részecskék és antirészecskék is képződtek a Big Bang első perceiben, és hogy mindkettőből egyenlő mennyiség kellett keletkezzen. Azonban így az anyag és az antianyag azonnal megsemmisítette volna egymást egy nagy robbanásban, és csak energia maradt volna hátra.

Mégis itt vagyunk! A megfigyelhető univerzum tele van anyaggal, és vagy nem tartalmaz antianyagot, vagy nagyon keveset. Nincs kielégítő magyarázat arra, hogyan keletkezett volna több anyag, mint antianyag, sem a másik feltételezésre, hogy az antianyag az univerzum más részébe került volna. Tudósok spekulálnak, hogyan történhettek volna meg ezek, de nincs válaszuk.6

A csillagok képződése

Egy másik nagy hiba a Big Bang elmélettel, hogy nem magyarázza meg tudományosan a csillagok képződését. Az elképzelés az, hogy a gáz „összehúzza magát” kis gravitációs egyenetlenségek miatt.7

1. Soha nem figyelte meg senki egy csillag képződését, csak a felrobbanását, a nóvákat és a szupernóvákat. Azonban az ősrobbanás-elmélet szerint még mindig képződnek csillagok. René Plume PhD, a Calgary-i Egyetem Fizika és Csillagászat Tanszékének tanára, azt állítja, hogy évente kb. 3 csillag képződik a mi galaxisunkban.8 Ezt le kellene lehessen ellenőrizni videófelvételekkel, de eddig senki sem tudott ilyet bemutatni. A videófelvétel természetesen a csillagképződés folyamatát kellene bemutassa. Ha egy csillag egyszerűen megjelenik az égen, lehet hogy addig egy porfelhő takarásában volt. Az evoluciónisták erre úgy válaszolnak, hogy egy csillag képződése annyira lassú, hogy nem lehet közvetlenül megfigyelni.9 Ha azonban nem lehet megfigyelni, akkor ez is csak egy hipotézis bizonyíték nélkül, nem empirikus tudomány.

2. Nincs olyan konkrét fizikai folyamat, amely során a gáz összenyomódna egy szilárd testté. Még a Föld felszínén se történik ilyesmi, ahol van gravitáció. Az atmoszférikus gázok nem nyomódnak össze szilárd testté. A gáz egy propántartályban nem nyomódik össze. Egy ilyen folyamatra nincs se bizonyíték, se szolid tudományos magyarázat.

A probléma a vöröseltolódással

Ha a fényt egy spektroszkóp segítségével felbontjuk, a szivárvány színeit kapjuk. Ha egy csillag fényét felbontjuk, legtöbb esetben a színek eltolódnak a spektrum vörös vége felé, ez a vöröseltolódás (redshift). Csak kevés égitestnek van olyan fénye, mely a spektrum lila irányába tolódik el.

Az elterjedt tudományos magyarázat szerint ezt a vöröseltolódást az okozza, hogy a csillagok távolodnak tőlünk (a Doppler-effektus, ugyanaz az effektus, ami a közeledő és távolódó szirénák hangmagasságának változását okozza) és hogy az űr tágul.10

Ha ez igaz, miért kellene azt feltételeznünk, hogy az univerzum egy ponttal (szingularitással) kezdődött? Nem lehet, hogy az univerzumnak volt egy „születési mérete?” Talán az univerzum csak pár ezer éves és csak azóta tágul.

Galaxisok nagy távolságban

Az evoluciós elmélet szerint minél távolabb van egy tárgy, annál régebbi állapotában látjuk, mert a fénynek el kellett utaznia hozzánk nagy távolságokon keresztül. Csakhogy kutatók találtak galaxisokat 12 milliárd fényév távolságban is.11 Ez azt jelenti, hogy csak kb. 1-2 millárd évük volt formálódni, ami túl kevés az evoluciós időkeretben.

Nincs bizonyíték III. populációs csillagokra

Az elmélet szerint, a Big Bang utáni megalakulásakor, az Univerzum csak hidrogént és héliumot tartalmazott. Az első (III. populációs) csillagok csak ezt a két elemet tartalmazták. Amint felrobbantak, nehezebb elemek is képződtek nukleáris fúzión keresztül. Amikor a megmaradt gázfelhőből újra csillagok képződtek, azokban már voltak egyéb elemek is, ezek a II. populációs és I. populációs csillagok. Ez azt jelenti, hogy még kellene láthassunk III. populációs csillagokat, mert minél távolabbra nézünk, annál inkább visszanézünk a múltba. Bár bizonyos kutatók fel véltek fedezni ilyen csillagokat egy távoli galaxisban,12 nemcsak néhány kell legyen belőlük, hanem sok. Másfelől, kreacionista szemptonból nem számít, hogy léteznek-e ilyen csillagok vagy nem. Isten így is, és úgy is teremthette az univerzumot.

A probléma a kozmikus háttérsugárzással

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (Cosmic Microwave Background, CMB), egy halvány mikrohullámú sugárzás, amely minden irányból érkezik. Nagyon egyenletes, hőmérséklete 2,725 Kelvin, csak 18 µK-es variációval.13

1. Mivel ez a sugárzás ennyire egyenletes, a Big Bang elmélet számára egy problémát okoz, a horizont problémát. Az univerzum tágulását nem számítva a probléma egyszerűsítve a következő: ha az univerzum kb. 14 milliárd éves, fény csak 14 milliárd fényévet tehetett volna meg. A Földről tehát egy 14 milliárd fényévnyi sugarú (a Hubble-sugár) gömbön belül láthatjuk a világegyetemet. A CMB a megfigyelhető univerzumunk két ellentétes végén tehát 28 milliárd fényévre van egymástól. Mivel a CMB egyenletes, a sugárzásnak az univerzum minden részébe el kellett utaznia, hogy kiegyenlítse az összes hőmérsékletkülönbséget (thermal equilibrium). Csakhogy 14 milliárd év alatt a szükséges távolságnak csak a felét tudta volna megtenni a sugárzás. Hogy ezt megoldják, a teoristák azt állítják, hogy az univerzum a Big Bang első percei alatt őrült sebességel tágult ki, és így az egyenletes hőmérséklet egy lenyomatot hagyott vissza mindenhol az univerzumban.14 Azonban semmi sem utal arra, hogy az univerzum valamikor ilyen gyorsan tágult volna. Most csak egy jóval lassabb tágulást látunk, feltéve hogy a csillagok vöröseltolódása ezt jelenti.

2. A CMB-nek van két érdekes anomáliája: a „gonosz tengelye” és a „hideg folt”. A „gonosz tengelye” egy melegebb régió a CMB-ben, amely hosszú távon elnyúlik és a naprendszerünk síkjában van. Miért lenne egy ilyen struktúra véletlenül pont a naprendszerünk síkjában? Ez lehet, hogy nem egy kozmikus, hanem egy lokális jelenség. A „hideg folt” egy aránylag hideg terület a déli égen. Ha ez egy hipotetikus „szupervoid”, amint gondolják a teoristák, ez lenne a legnagyobb dolog az univerzumban, ami szintén valószínütlen.15, 16, 17

A Big Bang modell az univerzum létrejöttének magyarázatára sok szempontból hiányos, és legfontosabb részei  lehetetlenek: gázfelhő képződése egy pontból, és csillagok képződése gázfelhőből.

További linkek

https://answersingenesis.org/big-bang/

https://answersingenesis.org/big-bang/does-the-big-bang-fit-with-the-bible/

https://answersingenesis.org/astronomy/cosmology/more-recent-developments-in-cosmology/

https://answersingenesis.org/big-bang/axis-evil-cold-spot-sea-rious-problems-big-bang/

https://answersingenesis.org/astronomy/cosmology/has-cosmic-inflation-been-proved/

https://answersingenesis.org/blogs/danny-faulkner/2015/10/27/have-astronomers-found-population-iii-stars/

Hivatkozások

1: David Darling, “On Creating Something from Nothing,” New Scientist 151 (1996): 49, quoted in Roger Patterson: Evolution Exposed Earth Science, Chapter 2 (https://answersingenesis.org/big-bang/the-big-bang-compatible/). Megtekintve: 2020.09.19.

2: https://en.wikipedia.org/wiki/Big_Bang   Megtekintve: 2021.01.16.

3: https://www.physicsoftheuniverse.com/topics_bigbang_timeline.html  Megtekintve: 2021.01.16.

4: https://www.physicsoftheuniverse.com/topics_bigbang_timeline.html  Megtekintve: 2021.01.16. 

5: https://courses.lumenlearning.com/introchem/chapter/the-three-laws-of-thermodynamics/  Megtekintve: 2020.01.14. 

6: https://phys.org/news/2020-12-discovery-great-mystery-universe-antimatter.html  Megtekintve: 2021.01.11. 

7: Margaret M. Hanson: How is a star born? https://www.scientificamerican.com/article/how-is-a-star-born/  Megtekintve: 2021.10.11 

8: http://www.ism.ucalgary.ca/Star_Formation/How_Often.html  Megtekintve: 2021.01.11. 

9: http://www.ism.ucalgary.ca/Star_Formation/Star_Formation.html  Megtekintve: 2021.01.11. 

10: https://en.wikipedia.org/wiki/Redshift  Megtekintve: 2021.01.08.

11: https://www.sciencemag.org/news/2007/08/growing-fast-cosmos  Megtekintve: 2021.01.21. 

12: https://www.cbc.ca/news/technology/earliest-stars-may-have-been-spotted-for-1st-time-1.3118609  Megtekintve: 2021.01.14

13: https://en.wikipedia.org/wiki/Cosmic_microwave_background  Megtekintve: 2021.01.12. 

14: http://www.astronoo.com/en/articles/horizon-problem.html Megtekintve: 2021.01.12. 

15: https://en.wikipedia.org/wiki/CMB_cold_spot Megtekintve: 2021.01.14. 

16: https://en.wikipedia.org/wiki/Axis_of_evil_(cosmology)  Megtekintve: 2021.01.14. 

17: https://answersingenesis.org/big-bang/axis-evil-cold-spot-sea-rious-problems-big-bang/  Megtekintve: 2021.01.08.