Publikálva: 2021.05.01.
A bárka építése során Noénak le kellett küzdenie néhány kihívást. Ezek mindegyike azonban viszonylag egyszerűen megoldható volt.
1. A hatalmas bárka megépítése. Bár végül csak 8 ember élte túl az özönvizet, ez nem jelenti azt, hogy csak nyolc ember építette a bárkát. Valakinek nem kell egyetértenie a megrendelő elképzeléseivel ahhoz, hogy egy építkezésen dolgozzon. Mivel valószínűleg több év állt rendelkezésére a bárka megépítéséhez, akár nyolc ember is megépithette volna.
2. Az állatok összegyűjtése. Sok kreacionista úgy véli, hogy a Földön az özönvíz előtt egységes trópusi/szubtrópusi éghajlat uralkodott. Az is nagyon valószínű, hogy az özönvíz előtt csak egy kontinens volt a Földön (lásd Walt Brown hydroplate-elméletét) Tehát az állatok bárkára való összegyűjtése és ott tartása nem jelentett különösebb problémát. A cél csupán az volt, hogy életben tartsák őket ebben a túlélési helyzetben, nem feltétlenül az, hogy kényelmesen érezzék magukat az út során.
3. Az állatokról való gondoskodás. Sokan azt is kérdezik, hogyan tudott mindössze nyolc ember gondoskodni egy nagy, mindenféle állatból álló állatkertről. A leleményesség a kulcs az ilyen jellegű problémák megoldásához, és Noé valószínűleg megtanult néhány készséget a Földön töltött 500 éve alatt.
Az élelemre vonatkozóan Isten azt mondta Noénak: “Vigyél magaddal mindenféle ételt is, ami táplálékul szolgál, halmozz fel készletet, hogy nekik és neked eledelül szolgáljon.” (1Móz 6:21, Szent István Társulat Biblia fordítása) Noé egyszerűen gabonát, tömörített szénát és szóját, valamint szárított húst vihetett magával a húsevők számára.
Az élelmet az állatok közelében tárolhatta, hogy könnyen elérhessék. Egy központi víztartály telepítése, amelyből csövek vezették volna a vizet az állatok számára kialakított egyedi vályúkba, megkönnyíthette volna az állatok vízzel való ellátását. Noé alkalmazhatott volna valamilyen madáretetőt is a madarak számára, megkönnyítve ezzel az utasok dolgát.
Ha a tehenek túl sok metánt termeltek volna (a metán gyúlékony), vagy túl sok CO2 vagy CO lett volna a levegőben, az ablakok, különösen a bárka tetején lévő nagy ablak, elegendő szellőzést biztosítottak volna ahhoz, hogy mindenki biztonságban legyen, különösen mivel a bárka valószínűleg elég sokat mozgott a vízen.
További ötleteket arra vonatkozóan, hogy Noé hogyan oldhatta volna meg az ilyen jellegű problémákat a bárka fedélzetén lévő élettel kapcsolatban, lehet olvasni John Woodmorappe “Caring for the Animals on the Ark” (Az állatok gondozása a bárkán) és Tim Lovett “Thinking Outside the Box” (Gondolkozz a dobozon kívülről) című cikkében, mindkettő elérhető az Answers in Genesis weboldalán. E cikk tartalmának nagy részét ezek a cikkek ihlették.
Woodmorappe jól összefoglalja a cikkében: “Nem szükséges – vagy nem követeli meg a Szentírás -, hogy csodákra hivatkozzunk a bárkán lévő állatok ellátása és mindennapi gondozása érdekében. A megoldhatatlannak tűnő problémáknak sok meglehetősen egyszerű megoldása lehet.”
Hivatkozások
John Woodmorappe: “Caring for the Animals on the Ark” (Az állatok gondozása a bárkán) (https://answersingenesis.org/noahs-ark/caring-for-the-animals-on-the-ark/) Meglátogatva 2021.03.09.
Tim Lovett: “Thinking Outside the Box” (https://answersingenesis.org/noahs-ark/thinking-outside-the-box/) Meglátogatva 2021.03.09.
Walt Brown hydroplate-elmélete: http://www.creationscience.com/onlinebook/HydroplateOverview.html Meglátogatva 2021.04.07.