Publikálva: 2021.03.31.
A 12 agyagtáblán található Gilgames-eposz i. e. 2100-1200 körül keletkezett. Gilgamesnek, Uruk királyának kalandjairól szól. A történet egy része egy özönvízről szól: Ut-napistim hajót épít, hogy családjával és állataival együtt elmeneküljön az özönvíz elől, amelyet az istenek azért hoznak a földre, hogy megbüntessék az embereket, amiért túl hangosak voltak és megzavarták Enlil isten alvását.
Van némi hasonlóság a a Gilgames-eposz özönvíz története és a bibliai beszámoló között. Ut-napistim hajót épít, családjával és állataival együtt hajóra száll; túléli az özönvizet; az özönvíz után kiküld három madarat; és az özönvíz elmúltával áldozatot mutat be az isteneknek. E történet és a Teremtés könyvében leírt özönvíz között azonban számos jelentős különbség van. A Gilgames-történetben Ut-napistim hét nap alatt építi meg a hajót, az Ószövetségben szereplő 120 éves figyelmeztető időszak helyett. Az özönvíz szintén hét napig tart, míg a Bibliában több mint egy évig. Ut-napistim hajója kocka alakú, míg Noé hajójának alakja egy 1993-as koreai tanulmány szerint azt nagyon tengerállóvá és stabillá teszi.
Az egyik legnagyobb különbség, hogy a Gilgames-eposz egy politeista mítosz, istenek tanácsával, míg a Biblia egyértelműen monoteista. Az eposzban szereplő istenek gonoszak és szeszélyből cselekszenek. Enlil, a főisten ki akarja irtani az embereket, mert túl hangosak. Isten ezzel szemben a Teremtés könyvében erkölcsi ítéletet hoz arról, hogy az emberek bűnösek, és igazságosan akarja megítélni bűneiket, miközben Noé családján keresztül megőrzi az emberiséget. A Gilgames-történetben az istenek gyávák, mert az özönvíztől úgy megijednek, hogy a menny magasabb fekvésű részeibe menekülnek.
A Biblia bemutatja Noé gyengéit a részegségéről szóló epizódban, ellentétben a mítoszokkal, amelyek emberfelettinek ábrázolják hőseiket.
Bár valószínűleg a Gilgames-történetet írták meg először, ez nem jelenti azt, hogy a bibliai történet erre az eposzra épül. Bár vannak hasonlóságok, a két történet alapvetően különbözik egymástól. Míg a Biblia Isten Igéje, addig az eposz egy mítosz, amely – akárcsak a világszerte elterjedt több tucat vagy száz özönvíz-történet – ugyanarra a kollektív emlékezetre épül, amely ismer egy régi globális özönvíz-katasztrófát.
Források
Magyar Wikipedia-cikk a Gilgames-eposzról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilgames-eposz
A bárka tengeri biztonságáról szóló tanulmány: Safety Investigation of Noah’s Ark in a Seaway, https://answersingenesis.org/noahs-ark/safety-investigation-of-noahs-ark-in-a-seaway/
Özönvízlegendák: https://answersingenesis.org/answers/magazine/v11-n4/bible-culture/worldwide-flood-legends/
Gilgamesch-Epos teljes hosszában angol nyelven: http://uruk-warka.dk/Gilgamish/eog.pdf