Történelmi mítoszok

English     Deutsch

Történelmi mítosz: Honorius pápa eretnek volt, ezért a pápai tévedhetetlenség tana téves

I. Honorius pápa (625-638 pápa) azon kevés pápák egyike, akit egyáltalán vádolhatunk eretnekséggel. Az érvelésben azonban, akárcsak a többi esetben, vannak hibák.

A vád alapját az egyik magánlevelének ez a része adja: „A mi Urunk Jézus Krisztusnak egy akaratát valljuk, mivel a mi [emberi] természetünket az Istenség egyértelműen magára vette, és ez hibátlan, mint a bűnbeesés előtt volt”. (Idézi Charles Joseph Hefele, A History of the Councils of the Church, vol. 5. (Edinburgh: T. & T. Clark, 1896; AMS Reprint, 1972), 29, megint idézve itt)  Egyrészt ez egy magánlevélben szerepelt, nem hivatalos dokumentumban, másrészt pedig csak azt akarta mondani, hogy Jézus két akarata egy akaraton van, vagyis ugyanazt akarják. Meg kell jegyezni, hogy hozzáteszi, hogy „a bűnbeesés előtt”. Itt arra utal, hogy ahogy Pál apostol mondja a Róma 7:21-23-ban, az emberben két ellentétes akarat van: az egyik Istenhez vonzza, a másik pedig a bűnhöz. Jézusban nem volt ellentét, hiszen ő bűntelen volt. Tehát, ahogy Steven O’Reilly a témáról szóló kiváló cikkében (itt) kifejti, Honorius Krisztus emberi természetére utal, nem pedig isteni és emberi természetére közösen. Máskülönben nem lenne értelme a bűnbeesés előtti emberi természetre hivatkozni.

A 680-ban tartott harmadik konstantinápolyi zsinat anathematizálta őt. A pápa azonban egy ökumenikus zsinat felett áll, felülbírálhatja azt. II. Leó pápa nem értett egyet a zsinat ítéletével, és csak gondatlanság esetén találta bűnösnek Honoriust: Honorius nem törődött az eretnekségek terjesztésével. Leó azt írta, hogy Honorius „nem oltotta ki az eretnek tanítás lángját annak első kezdetén, hanem hanyagságával elősegítette azt”. (Leonis II ad Episcopos Hispanie a Catholic Encyclopedia-ban 7:455, idézve itt) Hanyagnak és közömbösnek lenni az eretnekségek terjedésével szemben, és egy kétértelmű mondatot használni egy magánlevélben nem ugyanaz, mint eretneknek lenni.

Emellett a monothelitákkal szemben álló emberek, mint például Maximus Confessor, azt állították, hogy a monotheliták „magával az Apostoli Székkel szemben hazudnak, amikor azt állítják, hogy Honorius egy az ügyükkel”. (itt)

Történelmi mítosz: Giordano Brunót tudományos felfedezéseiért máglyán égették meg

Ateista körökben Giordano Bruno (1548-1600) olasz filozófus-okkultistát népszerűen a „tudomány mártírjának” tartják. Egy német ateista alapítvány a „Giordano Bruno Alapítvány” nevet viseli. Rómában máglyán égették el, miután a római inkvizíció eretnekségben bűnösnek találta. Sok ateista azonban azt állítja, hogy kivégzése a heliocentrizmusban és a világegyetem „végtelen sok világának” gondolatában való hite miatt történt. 

Bruno nem volt tudós, ahogy azt sokan állítják. Nem folytatott semmilyen empirikus tudományt, azaz megfigyeléseket vagy kísérleteket. A heliocentrizmusba, a végtelen világegyetembe és a végtelen sok bolygóba vetett hite nem a tudományból, hanem okkult hiteiből eredt. Emellett panteista volt, nem ateista. 

Tim O’Neill, a „History for Atheists” blog írója találóan jegyzi meg, hogy Giordano Bruno Deepak Choprához, egy New Age áltudományos orvoshoz hasonlítható, nem pedig egy valódi tudóshoz. „Csak akkor fogadta el a tudományt, amikor az megfelelt a nem tudományos elképzeléseinek”. És: „De immenso című művében azzal a problémával szembesült, hogy a bolygók valójában nem úgy mozognak, ahogy misztikus látomása szerint mozogniuk kellene. De ezt egyszerűen félresöpörte azzal a könnyed biztosítékkal, hogy »a geométerek« végül rájönnek, hogy igaza van. De nem így történt.” (itt)

A római inkvizíció vádjainak pontos listája elveszett, de a velencei inkvizíció által 1591-ben ellene emelt vádak fennmaradtak. Eretnekséggel vádolták, konkrétan azzal, hogy Jézust mágusnak nevezte, tagadta az Eukarisztia átlényegülését és a Szentháromságot. Kérdezték tudományos elképzeléseiről, de nem ezek miatt végezték ki.

Egyértelmű, hogy a katolikus egyháznak nem volt problémája a tudományos kutatással, Giordano Brunót pedig eretnekség miatt végezték ki. Tragikus volt, de semmiképpen sem a „tudomány mártírja”.