Ez a híres textildarab 4,36 m hosszú, és egy 1,81 m magas ember lenyomatát mutatja. Bár sokan kételkednek benne, érdekes érvek szólnak amellett, hogy miért kell hitelesnek tekinteni a leplet.
Itt van néhány érdekes tény és idézet a torinói lepelről.
STURP
Az egyetlen alapos tudományos vizsgálatot a STURP (Shroud of Turin Research Project, Inc.) végezte 1978-ban. Ahogy a shroud.com állítja: „a torinói lepelről szóló egyetlen komoly tanulmány sem hagyhatja figyelmen kívül az 1978-as adatokból megállapított rengeteg tudományos tényt”.
A szervezet 1981 októberében arra a következtetésre jutott, hogy a kép nem festett, a képen „egyedülálló háromdimenziós információ van kódolva”, régi vászonszöveteken végzett kísérletek nem tudták megismételni az eredményt.
A végső következtetésük is sokatmondó: „nem ismertek olyan kémiai vagy fizikai módszerek, amelyek a kép teljességét meg tudnák magyarázni, és a fizikai, kémiai, biológiai vagy orvosi körülmények semmilyen kombinációja sem tudja megfelelően megmagyarázni a képet […] Egyelőre arra következtethetünk, hogy a lepel képe egy megostorozott, keresztre feszített ember valódi emberi alakja. Nem egy művész terméke.”
Két további felfedezés
1973-ban a svájci botanikus és kriminológus Max Frei-Sulzer ragasztószalaggal mintát vett a leplen levő porból. (Ő találta fel ezt a módszert a kriminológiában, amit Klebbandverfahren-nak neveznek.) Sok pollenre bukkant, és elemezte őket.
Következtetése: „A leplen található 29 közel-keleti növény, különösen 21 sivatagi vagy sztyeppés növény pollenje közvetlenül arra a feltételezésre enged következtetni, hogy a most Torinóban őrzött lepel a múltban olyan országokban volt kitéve a szabad levegőnek, ahol ezek a növények a szokásos növényzet részét képezik. (…) A leplen található fajok háromnegyede Palesztinában nő, közülük 13 faj nagyon jellemző vagy egyedülálló a Negev és a Holt-tenger vidékén (halofita növények). A palinológia tehát lehetővé teszi, hogy kijelentsük, hogy a lepel a története során (beleértve az előállítását is) Palesztinában tartózkodott. Ez az eredmény nem ad magyarázatot azon sztyeppei növények pollenjének jelenlétére, amelyek nem fordulnak elő Palesztinában, vagy ott rendkívül ritkák. A palinológia szerint a lepel Törökországban kerülhetett szabad levegőre, mert a talált fajok közül 20 bőségesen előfordul Anatóliában (Urfa stb…), négy pedig Konstantinápoly környékén, Közép- és Nyugat-Európában viszont teljesen hiányzik.”
Max Frei-Sulzer azt is megjegyzi, hogy ezek az eredmények nem teszik lehetővé a lepel keltezését, mivel a legtöbb ilyen növény még mindig nő ezeken a helyeken. (M. F REI , Il passato della Sindone alla luce della palinologia, in La Sindone e la Scienza, Atti del II Congresso Internazionale di Sindonologia, Turin, 1978. október 7-8., Ed. Paoline, Torino 1979, 198. o., idézi: https://www.shroud.com/pdfs/marinelli2veng.pdf).
Néhányan megkérdőjelezték eredményeit, ahogy az várható volt, de nem találtak komoly hibát a munkájában.
Az eleinte szkeptikusabb Raymond N. Rogers vegyész a vanillin korából arra következtetett, hogy a lepel több mint 1300 éves.
Történelmi ellenvetés
Vannak, akik kifogásolják, hogy miért nem esett sok szó a lepelről korábban a történelemben. A 13., 12. és 10. századból van néhány történelmi utalás, lásd a következő cikket: http://factsplusfacts.com/shroud-of-turin-history.htm.
Szénizotópos kormeghatározási kifogás
A médiában leggyakrabban hangoztatott ellenvetés az, hogy a leplet 1988-ban szénizotópos kormeghatározással keltezték, ami 1260-1390 közötti eredményt adott (Damon et al., 1988).
Amint arról ezeken az oldalakon már szó esett, a szénizotópos kormeghatározás nem igazán megbízható technika régészeti leletek keltezésére.
A fent említett Rogers elmeséli az egyik munkájában, hogy a minta kémiai összetétele különbözött a lepel többi részétől; csak egy mintát vettek, a tudósok nem vizsgálták meg a mintát mikroszkóppal. Emellett az általuk vett minta kevésbé fluoreszkál, mint a lepel többi része, és egy másik tudós növényi gumit, alumíniumot és egy festékanyagot fedezett fel a szénnel datált mintában, olyan dolgokat, amelyek a lepel többi részén nincsenek jelen. (4-6. o.)
Következtetése: „A kormeghatározásra kiválasztott minta teljesen alkalmatlan volt a lepel valódi korának meghatározására.”
Modern technológiával nem lehet ilyen leplet reprodukálni.
Források
https://shroud.com/78conclu.htm
https://www.shroud.com/pdfs/marinelli2veng.pdf