Búcsúk

English     Deutsch

Publikálva: 2022.04.18.

Alapok

Szent VI. Pál pápa az Indulgentiarum Doctrina című apostoli konstitúciójában jól leírja a búcsúkat:

„A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, mely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és részesít belőle.” 

Mit jelent ez? A búcsúk nem a bűnök megbocsátásáról szólnak, hanem a már megbocsátott bűnökről.

A búcsúk megértéséhez meg kell érteni a tisztítótűz fogalmát. A bűn mindig hagy némi maradványt maga után. Ezt látjuk például, amikor Dávid megbánja bűnét Nátán prófétának.
„Erre Dávid így szólt Nátánhoz: »Vétkeztem az Úr ellen« Nátán ezt válaszolta Dávidnak: »Így az Úr is megbocsátja bűnödet, s nem halsz meg. De mert ezzel a tetteddel káromoltad az Urat, a fiú, aki született neked, meghal.«”(2 Sámuel 12:13-14)
Ez azt jelenti, hogy Dávid bűnének a halálán (és elkárhozásán) kívül más következményei is voltak, amelyeket nem engedett el Isten, amikor megbocsátotta bűnét.

Pál apostol bevezeti azt a fogalmat, hogy bizonyos emberek „mintegy tűzön által” üdvözülnek:
„Mint gondos építőmester, az Istentől nekem juttatott kegyelemmel megvetettem az alapot, de más épít rá. A lerakott alapon, kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat. Kinek-kinek munkája mutatja majd meg, hogy erre az alapra aranyból, ezüstből, drágakőből, fából, szénából vagy szalmából épít-e. Az (Úr) napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tűzzel érkezik, és a tűz majd megmutatja, kinek mit ér a munkája. Akinek építménye megmarad, jutalomban részesül. De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által.” (1 Korintusiaknak 3:10-15)

Mindez arra utal, hogy létezik egy halál utáni átmeneti állapot, amelyben az embereknek, akik ebben az életben nem tisztultak meg a bűn hatásaitól, és akik üdvözülni fognak, meg kell tisztulniuk, mielőtt a mennybe juthatnak, és a Szent Hagyomány megerősíti ezt a hitet.

A búcsú nem más, mint ennek a tartozásnak az elengedése. Egy másik példa: Ha valaki egy szöget ver a fába, az még akkor is nyomot hagy, ha kihúzzuk a szöget.

Kétféle búcsú létezik: a teljes búcsú és a részleges búcsú. A teljes búcsú az egész időbeli büntetést elengedi, míg a részleges bűnbocsánat csak egy részét. Mindkettőt el lehet nyerni saját magunknak vagy valakinek, aki meghalt. A teljes bűnbocsánat csak az élők számára eredményezi az összes büntetés biztos elengedését, mivel az Egyháznak csak az élők felett van joghatósága. Ha valaki egy halott személy számára nyer el egy bűnbocsánatot, az „mint közbenjárást” lehet értük felajánlani. (Szabályok 4, Indulgentiarum Doctrina)

A búcsúk története

Az ősegyházban nem voltak búcsúk, mert az Egyház olyan vezekléseket rótt ki a bűnösökre, amelyek célja az volt, hogy a bűn miatt járó összes időleges büntetést elvegyék. A szabályok eltérőek voltak, de például egy Kr. u. 230 körül keletkezett szíriai egyházi dokumentum, a Didascalia felsorolja a bűnöket, például a lopást, a házasságtörést, a misék elmulasztását vagy a rabszolgákkal való rossz bánásmódot. „Először önként elválasztjuk magunkat a gyülekezettől, azaz kiközösítésbe lépünk. Még ha nem is kellett nyilvánosan megvallaniunk a bűnt, a bűnbánati időszakunk nyilvános, és ez azt jelenti: a következő hat hónapban (vagy évben, a bűn súlyosságától függően, az időtartam változik) nyilvános bűnbánóként böjtöléssel, imádkozással, alamizsnálkodással vagyunk elfoglalva, és vasárnaponként ott állunk annak a háznak a bejáratánál, ahol az istentiszteletet tartják, és kérjük a belépők imáját. Csak a bűnbánati időszak végén békülünk ki az Egyházzal.” (Ulrich Filler, Deine Kirche ist ja wohl das Letzte!, 19. o.) Később vezették be a magángyónást.

A kora középkorban a papok penitenciálékat használtak, amelyek olyan dokumentumok voltak, amelyek bizonyos bűnökért bizonyos vezekléseket írtak elő. A kora középkorban Szent Kolumbán (543-615) ír szerzetes kiadta saját penitenciáléját. Így ír például: „Ha pedig valaki paráznaságot követett el, mint a szodomaiak, tíz évig vezekeljen, az első háromért kenyéren és vízen, a másik hétért pedig tartózkodjék a bortól és a hústól, és soha többé ne éljen együtt más férfivel.
[…]
Aki gyilkosságot követett el, azaz megölte felebarátját, három évig vezekeljen kenyéren és vízen, mint fegyvertelen száműzött, és három év múlva térjen vissza a sajátjához, a gyermeki jámborság és kötelességtudat kárpótlását nyújtva a megölt hozzátartozóinak, és így, miután elégtételt vett, a pap belátása szerint engedjék újra az oltárhoz.
[…]
Ha valamelyik laikus lopást követett el, azaz ellopott egy ökröt, lovat, juhot vagy a szomszédja bármely állatát, ha egyszer vagy kétszer tette, először is térítse meg a szomszédjának az általa okozott kárt, és három negyvennapos időszakon át vezekeljen kenyéren és vízen; ha pedig gyakran lopott, és nem tudja jóvátenni, vezekeljen egy évig és három negyvennapos időszakon át, és vállalja továbbá, hogy nem ismétli meg, és így a második év húsvétján, azaz két év múlva, azzal a feltétellel, hogy saját munkájából először alamizsnát ad a szegényeknek és egy ételt a papnak, aki a bűnbánatát megítélte, és így megbocsátják neki a rossz szokásából eredő bűnt.” (itt)
Az előírások meglehetősen konkrétak voltak. E kemény vezeklések enyhítésére azonban úgynevezett redemptio-kat adtak, ahol egy hosszú vezeklést lehetett valamivel helyettesíteni, például egy évnyi vezeklést lehetett 12 egymást követő napon 50 zsoltár imádkozásával helyettesíteni. (Laux, Mass and the Sacraments, 106. o.)

Az első valódi búcsút II. Orbán pápa adta ki 1095-ben a clermonti zsinaton, amely egy Franciaországban tartott helyi zsinat volt. Beszédének nincs átirata, de az öt szerző, aki feljegyezte, a lényeges részletekben egyetértett. A pápa kijelentette, hogy „[a]ki csakis jámborságból, és nem dicsőség vagy pénz megszerzéséért indul útra, hogy felszabadítsa Isten jeruzsálemi egyházát, az utazással helyettesítheti minden bűnért való vezeklést”. (itt idézve) Más szóval, ha valaki csatlakozik a keresztes hadjárathoz, nem kell többé vezekelnie. Ezután egyre több és több imát és jó cselekedeteket láttak el búcsúval.

Később

A legtöbb ember tisztában van a „búcsúcédulákkal”. Az egyik jócselekedet, amellyel valaki elnézést nyerhetett, az volt, hogy valamilyen jótékony célra adakozott. Ez visszaélésekhez vezetett, ami viszont botrányokat okozott. Különösen Luther háborodott fel, amikor Albrecht brandenburgi érsek a búcsúcédulák eladásából befolyó pénz egy részéből Jacob Fugger bankárnak fizette vissza a tartozását. A búcsúcédulák árusításának az vetett véget, amikor a tridenti zsinat élesen elítélte ezt a szokást.

Búcsúk ma

Ma az Enchiridion Indulgentiarum nevű vatikáni dokumentum felsorolja az összes búcsút, kivéve a pápa által adott különleges búcsúkat. (itt, angolul)
A teljes engedékenység elnyerésének feltételeit is ismerteti:
„26. A teljes búcsú megszerzéséhez szükséges az a cselekedet elvégzése, amelyhez a búcsú kapcsolódik, valamint a következő három feltétel teljesítése: szentgyónás, eucharisztikus áldozás és imádság az uralkodó pápa szándékára. Továbbá szükséges, hogy a bűnhöz való minden ragaszkodás, még a bocsánatos bűnhőz is, hiányozzon.
Ha ez utóbbi diszpozíció bármilyen módon nem tökéletes, vagy ha az előírt három feltétel nem teljesül, a búcsú csak részleges lesz, kivéve az alább a 34. normában és a 35. normában az »akadályozottakra« vonatkozó rendelkezéseket.
27. A három feltétel az előírt munka elvégzése előtt vagy után több nappal is teljesíthető; illik azonban, hogy a szentáldozáshoz járulás és az uralkodó pápa szándékáért mondott ima ugyanazon a napon történjék, amikor a munkát elvégzik.
28. Több teljes búcsú elnyeréséhez elegendő egyetlen szentgyónás; de minden egyes teljes búcsú elnyeréséhez külön kell szentáldozáshoz járulni és az uralkodó pápa szándékáért imát mondani.
29. Az uralkodó pápa szándékáért való imádkozás feltétele teljes mértékben teljesül egy Miatyánk és egy Üdvözlégy Mária elmondásával; mindazonáltal mindenki szabadon elmondhat bármilyen más imát is jámborsága és áhítata szerint”. (Norms on Indulgences, Enchiridion Indulgentiarum)

A részleges búcsú elnyerésének fő kritériumai a következők:
– a búcsú elnyerésének szándéka
– a kegyelem állapotában lenni
– a cselekedet elvégzése, amelyhez a bűnbocsánat kapcsolódik

Íme néhány fő módja annak, hogy valaki teljes bűnbocsánatot nyerjen:
– legalább félórás eucharisztikus szentségimádás (3. sz.)
– A Biblia legalább félórás áhítatos olvasása (50. sz.).
– A rózsafüzér imádkozása csoportban, elmélkedés a titkokról (48. sz.)
– A keresztút stációinak imádkozása bizonyos feltételekkel (63. sz.)

És néhány mód részleges búcsú elnyerésére:
– „áhítatosan használni egy bármely pap által megfelelően megáldott áhítati tárgyat (feszület vagy kereszt, rózsafüzér, skapuláré vagy medál)” (Norms on Indulgences, 19. szám).
– az Isten Angyala elimádkozása (8. sz.)
– az Úrangyala imádkozása (9. sz.)
– az Apostoli Hitvallás vagy a Nicea-konstantinápolyi Hitvallás elimádkozása (16. sz.).
– a Szentek litániájának vagy a 29. sz. alatt felsorolt öt másik litánia egyikének imádkozása.
– az Örök nyugodalmat imádkozása (csak a halottakért) (46. sz.)
– az Mennyországnak királynéja (51. sz.) imádkozása
– jámbor keresztvetés (55. sz.)
– a Tantum ergo imádkozása (teljes búcsú, ha nagycsütörtökön vagy Corpus Christi ünnepén ünnepélyesen mondják) (59. sz.).

Van négy általános részleges búcsú is, ezek közül három:
– “Részleges búcsúban részesülnek azok a hívek, akik kötelességeik teljesítése és az élet megpróbáltatásainak elviselése közben alázatos bizalommal emelik lelküket Istenhez, hozzátéve – ha csak gondolatban is – valamilyen jámbor könyörgést.”
– „Részleges búcsút kapnak azok a hívek, akik a hit és az irgalmasság szellemében saját magukat odaadják vagy javaikból adakoznak a rászoruló testvéreik szolgálatára.”
– „Részleges búcsút kapnak azok a hívek, akik a bűnbánat szellemében önként megfosztják magukat attól, ami törvényes és nekik tetszik.”

A teljes és részleges búcsúk elnyerésének egyéb módjait az Enchiridion Indulgentiarum sorolja fel.

Források:

Enchiridion Indulgentiarum angolul: http://www.freecatholicebooks.com/books/indulgences.pdf

Szent VI. Pál pápa Indulgentiarum Doctrina apostoli konstituciója: https://www.vatican.va/content/paul-vi/hu/apost_constitutions/documents/hf_p-vi_apc_01011967_indulgentiarum-doctrina.html, https://www.vatican.va/content/paul-vi/en/apost_constitutions/documents/hf_p-vi_apc_01011967_indulgentiarum-doctrina.html (angolul)