A mesterséges intelligencia nem racionális – néhány érv

2024.10.15.

Sokan figyelmeztetnek a mesterséges intelligencia (AI) veszélyeire, hiszen sokféleképpen vissza lehet élni vele. Azonban nem sokan beszélnek azokról a lelki veszélyekről, amelyeket a mesterséges intelligencia túlbecsülése jelent, amikor azt állítjuk, hogy az AI racionális.

Természetesen, amint azt minden vallásos ember tudja, az embereknek van lelkük, míg a gépeknek nincs. Sok nem vallásos ember azonban azt állítja, hogy amíg egy program a számítógép áramkörein keresztül áramló elektromosság, addig a gondolatok egyszerűen elektromos jelek az agy szinapszisai között. Hogy erre válaszoljunk, a következőkben röviden tárgyaljuk a tisztán anyagilag megfigyelhető, nyilvánvaló különbségeket egy mesterséges „intelligencia” és egy emberi lény „intelligenciája” között.

Az alábbi érvek az „Only Man Bears His Image” („Csak az ember hordozza az Ő képmását”) című könyv 29. fejezetén alapulnak. Ezt a könyvet Daniel O’Connor amerikai filozófiaprofesszor és volt mérnök írta.

Az emberi és a számítógépes memória közötti különbségek

Az ember emlékezete a lelkében lakozik, az emlékek felidézésében pedig részt vesz az agy. Ezt az elvet láthatjuk olyan esetekben, amikor az embereknek hirtelen eszükbe jutnak olyan dolgok, amelyeket már régen elfelejtettek. Egy számítógépen az adatokat mindig valamilyen hardveren tárolják. Ha ez a hardver megsemmisül, az adatok örökre elvesznek.

A mesterséges intelligencia nem tudja megszegni a rá vonatkozó szabályokat

Ez nagyon fontos. Az ember megszegheti a törvényeket: legyenek azok más emberek által alkotott törvények vagy erkölcsi törvények. Ezzel szemben egy mesterséges intelligencia soha nem szegheti meg a programozását. Ha például egy mesterséges intelligenciába bele van írva, hogy bizonyos dolgokat nem tud az internetről letölteni, vagy bizonyos szavakat használni, vagy bizonyos típusú válaszokat adni, akkor nem fogja megtenni. Mert nem tudja megtenni.

A mesterséges intelligencia nem tud hibákat elkövetni, az eredmények az algoritmusaiból fakadnak

Az emberek minduntalan hibáznak. Egy gép azonban mindig a programozásának megfelelő eredményt ad. Egy számítógép CPU-ja mindig minden kódot pontosan hajt végre. Egy „rossz” kód csak azért rossz, mert az ember számára rossz. A programozók kijavítják a programokat, mivel a kód „javítható”, hogy olyan kimenetet adjon, amely az emberiek számára „helyes”. Egyszerűen fogalmazva: a mesterséges intelligencia egyszerűen elektromosság, amely determinisztikus módon fut az áramkörökön keresztül.

A mesterséges intelligencia tud számolni, de nem érti a matematikát

O’Connor kifejti: „Gondoljunk csak bele: bárki is Ön, biztos vagyok benne, hogy könnyen össze tud adni két tetszőleges egész számot. Erre való képességének nincs határa, mert érti az összeadás természetét, és a képessége, hogy ezt a megértést alkalmazza, végtelen. Mivel a mesterséges intelligencia semmit sem ért, beleértve az összeadást is, csak akkor tudja ennek a megértésnek a látszatát kelteni, amikor az egyes »számokat« (elektromos áramot, amit mi számként értelmezünk) betáplálják a logikai kapuiba, és kombinálják őket. Ez azt jelenti, hogy még arra sem képes, hogy olyan számokat adjon össze, amelyek nem férnek be az általa működtetett CPU-k regisztereibe; holott ezt még egy iskolás gyerek is könnyedén meg tudná tenni – hiszen az ilyen gyerek érti az összeadást.” (582. o.)

Nincs olyan algoritmus, amely valóban véletlen számokat tudna generálni

Egy ember könnyen tud mondani egy véletlen számot. Ezzel szemben egy számítógép kétféleképpen tud véletlen számokat generálni. A „hardveres véletlenszám-generátor” (HRNG) valamilyen fizikai jelenség mérésével nyer „véletlen” számokat. Például mérheti az áramkörök véletlenszerű áramingadozását, amelyet sörétzajnak nevezünk. A másik, elterjedtebb módszer a „pszeudo-véletlenszám-generátor” (PRNG), amely egy algoritmust futtat le, hogy egy számot kapjon. Ez azt jelenti, hogy a szám valójában nem véletlenszerű, mivel egy matematikai számítás eredménye.

Megjegyzés: Daniel O’Connor remekül elmagyarázza, hogy miért nem racionális a mesterséges intelligencia, és miért nem léteznek földönkívüliek. Viszont terjeszt bizonyos hamis jelenéseket is, mint Medjugorje és Kindelmann, amelyeket már megcáfoltunk.