Az Egyház történetében az egyik legismertebb érdekesség a „Fatimai harmadik titok”. Fátima egy falu Portugália Oeste e Vale do Tejo régiójában, ahol Szűz Mária 1917-ben megjelent három pásztorgyermeknek: Francisco de Jesus Martonak, Jacinta de Jesus Martonak és Lúcia de Jesus Rosa dos Santosnak. Az első kettőt II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá avatta (és Bergoglio ellenpápa 2017-ben érvénytelenül „szentté” avatta).
A gyermekek három részből álló titkot kaptak Máriától, amely három titokként ismert. Az első titok egy látomás volt a pokolról. A második titok Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének elterjesztéséről szólt, és egy próféciát is tartalmazott a második világháborúról. A harmadik titkot először nem fedték fel. 1960-ban vagy – amennyiben az hamarabb következik be – Lúcia halálakor kellett volna nyilvánosságra hozni, de ez nem történt meg. A Vatikán 2000. június 26-án hozta nyilvánosságra az állítólagos harmadik titkot, egy látomást, amelyben egy „fehérbe öltözött püspök” végigmegy egy félig lerombolt városon, felmegy egy meredek hegyre, letérdel egy nagy kereszt lábánál, és katonák megölik.
Amióta a „harmadik titok” állítólag nyilvánosságra került, sok vita folyt a hitelességéről. Ebben a cikkben néhány idézetet közlök olyan emberektől, akik előzetesen olvasták a harmadik titkot. Amit ők mondtak, ellentmond a 2000-es kiadásnak.
Ez a cikk Paul Kramer atya “The devil’s final battle: how rejection of the Fatima prophecies imminently threatens the church and the world, and, what you can do about it to protect yourself and your family” („Az ördög végső csatája: hogyan fenyegeti a fatimai próféciák elutasítása közvetlenül az Egyházat és a világot, és mit tehetsz, hogy megvédd magad és a családod”, az Internet Archive-on kikölcsönözhető könyv) című könyve alapján készült. Kramer egy ír pap, aki Nicholas Gruner kanadai pap munkáját segítette a Fatima Center-ben, a fatimai üzenet terjesztésével foglalkozó szervezetben.
A harmadik titok témája valamiféle hitehagyás az Egyházban
Több tanú is van arra, hogy a harmadik titok témája valamiféle hitehagyás az Egyházban.
„Tartalma csak a hitünket érinti. A [Harmadik] Titkot katasztrófák kihirdetésével vagy nukleáris holokauszttal azonosítani az üzenet jelentésének eltorzítását jelenti. Egy kontinens hitének elvesztése rosszabb, mint egy nemzet megsemmisülése; és igaz, hogy a hit folyamatosan csökken Európában”.
Alberto Cosme do Amaral, Leiria püspöke 1972 és 1993 között, meghalt 2005-ben, egy beszédében Bécsben, 1984. szeptember 10-én (35. o.).
(A Leiriai Egyházmegyét 1984-ben Leiria-Fatimai Egyházmegyére nevezték át.)
„Ennek [a harmadik titoknak] semmi köze Gorbacsovhoz. A Boldogságos Szűz az Egyházban tapasztalható hitehagyás ellen figyelmeztetett bennünket”.
Silvio Oddi bíboros (meghalt 2001-ben) az Il Sabato című folyóirat 1990. március 17-i számában (35. o.).
„A Harmadik Titokban többek között az van megjövendölve, hogy a nagy hitehagyás az Egyházban a csúcson fog kezdődni”.
Mario Luigi Ciappi OP bíboros (meghalt 1996-ban), XII. Pius és a következő négy pápa személyes teológusa Baumgartner professzornak írt magánlevelében (36. o.).
„[A] pápák megítélése szerint ez [a Harmadik Titok] semmi mást nem tesz hozzá ahhoz, amit egy kereszténynek tudnia kell arról, ami a Kinyilatkoztatásból származik: azaz radikális felhívás a megtérésre, a történelem abszolút fontossága, a keresztény hitét és életét, és így a világot fenyegető veszélyek. És aztán a „novissimi” [az utolsó események az idők végén] fontossága. Ha ezt nem hozzák nyilvánosságra – legalábbis egyelőre –, az azért van, hogy a vallási próféciát ne lehessen összetéveszteni a szenzációra való törekvéssel [szó szerint: »szenzációhajhászással«]. De az ebben a »Harmadik Titokban« található dolgok megfelelnek annak, amit a Szentírás hirdetett, és ami újra és újra elhangzott sok más Mária-jelenésben, mindenekelőtt a fatimai jelenésben, abban, amit már most is tudunk arról, hogy mit tartalmaz az üzenete. A megtérés és a bűnbánat az »üdvösség« elengedhetetlen feltétele”. Joseph Ratzinger bíboros (később XVI. Benedek pápa) a Jesus magazin 1984. november 11-i számában (197. o.).
A harmadik titkot egy papírlapra írták
Több tanú is van arra, hogy a harmadik titok egyetlen lapra íródott, nem pedig négy oldalra, mint amit 2000-ben kiadtak.
„És akkor mit tett ő [Lúcia], hogy engedelmeskedjen a Legszentebb Szűznek? Egy papírlapra leírta portugálul, amit a Szent Szűz kért tőle, hogy elmondja…”.
Alfredo Ottaviani bíboros (meghalt 1979-ben) egy sajtókonferencián 1967. február 11-én (28. o.)
João Pereira Venâncio püspök (Leiria püspöke 1958-1972) nem olvasta a harmadik titkot, de:
„Venancio püspök elmesélte, hogy egyszer, amikor egyedül volt, fogta a nagy borítékot a Titokkal, és megpróbált átnézni rajta, hogy lássa a tartalmát. A püspök a nagy borítékban egy kisebb borítékot vett észre, Lúcia borítékját, és ebben a borítékban egy közönséges papírlapot, amelynek mindkét oldalán háromnegyed centiméteres margó volt. Vette a fáradságot, hogy feljegyezze mindennek a méretét. A fatimai végső titok tehát egy kis papírlapra íródott”. (29. o.)
A zarándoktemplom Fátima-ban, Portugáliában. Konrad Marciniak képe 2006-ból, a Flickr-en itt, a CC-BY-NC-ND 2.0 licenc alatt.