A freiburgi főegyházmegye katedrálisa. C. M. képe 2021-ből a CC-BY-SA 4.0 licenc alatt, itt.
A németországi Katolikus Egyház módszeres lerombolására tett kísérletek egyik legjobb példája a freiburgi érsekség „Kirchenentwicklung 2030” („Egyházfejlesztés 2030”) nevű projektje.
Ez az érsekség Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg tartományban található. Ide tartoznak Karlsruhe és Mannheim nagyvárosok is. A főegyházmegyében körülbelül ezer plébánia van, és körülbelül ezer pap szolgál ott.
Az érsekséget Stephan Burger „vezeti”, akit Bergoglio ellenpápa nevezett ki 2014-ben. Amellett, hogy egy ellenpápa nevezte ki, részt vett az eretnek „szinodális út” ülésein is, ahol több eretnek javaslatot is megszavazott.
A nyilvános, formális eretnekek nem tagjai a Katolikus Egyháznak, és nem tölthetnek be tisztségeket, ezért Burger státusának minden katolikus számára világosnak kell lennie.
Burger 2019-ben kezdte meg a projektet. A következő években különböző elképzelésekről folytak viták az egyházmegyében.
A püspök 2024-ben kijelentette, hogy 2026. január 1-jétől 36-ra akarja csökkenteni a plébániák számát. A terv szerint Karlsruhe, Mannheim (mindkettő lakosainak száma kb. 300 ezer), Konstanz (90 ezer fő) és Freiburg (240 ezer fő) városokban 6, 7, 6 és 8 plébánia helyett csak egy-egy plébánia lesz. Mindegyik plébániát egy-egy „vezetőségi csapat” fogja vezetni, amely a plébánosból és laikusokból áll majd. Más papok is fognak ott szolgálni.
A honlap FAQ részében ezt állítják:
„Az egyházjog előírja, hogy a plébános irányítja az plébániát, és ennek keretében átruházhatja a hivatalával kapcsolatos feladatokat. Az Egyházfejlesztés 2030 keretében további funkcionális pozíciókat hoztak létre vezető tanácsadók és plébániai gazdasági szakemberek címén, akikre a plébános a jövőben differenciált irányítási feladatokat delegál. Ezáltal több időt tudnak majd a lelkipásztori feladatokra fordítani, és ez elősegíti a lelkipásztori sokszínűséget, kreativitást és mozgásteret. A jövőben a vezető tanácsadók irányítják és koordinálják a lelkipásztori folyamatokat, és hozzájárulnak a plébánia stratégiai fejlesztéséhez.”
A szerző már látott német plébániákat, és saját tapasztalataiból tudja, hogy ott, ahol aikusok vezetik a plébániákat, a pap még mindig nem celebrál minden nap misét, és nem gyóntat legalább egy-két órán át minden szombat este a szentmise előtt, vagy vasárnap a szentmise után.
Később a „Häufige Fragen (FAQ)”-ban azonban elismerik, hogy a főegyházmegyében laikusok is vezethetnek gyülekezeteket:
„Az önkéntesek még fontosabb szerepet játszanának az Egyházfejlesztés 2030 keretében: nagyobb felelősséget kapnának, például az egyházközségek vezetésével.”
Az FAQ-ban arra kérdésre, hogy a be fognak-e zárni templomokat, kitérő választ adnak. Az „Ingatlanfejlesztés az egyházközségek számára” című dokumentumban („Immobilienkonzeption.pdf”) az áll, hogy ha egy egyházközségnek „a KbauO 10. §-a szerinti engedélyköteles felújítási vagy építési igénye van”, akkor „[a]z egyházközségnek részletesen meg kell indokolnia, hogy az építkezés lelkipásztori okokból miért szükséges”.
Más német egyházmegyék is tervezik a plébániák számának csökkentését. Az aacheni egyházmegye 2018-ban indította el a „Ma veled” („Heute bei dir”) programot. A plébániák számát 328-ról 8-ra akarják csökkenteni 2028-ra.
A hamburgi érsekség már lecsökkentette a plébániák számát 94-ről 28-ra egy 2009-től 2022-ig tartó folyamat során.
A trieri egyházmegyében először azt tervezték, hogy 2020-ig 887-ről 35-re csökkentik a plébániák számát, de ezt a a Bergoglio vezette Vatikán beavatkozása miatt leállították. Később megállapodtak a „lelkipásztori egységek” számának csökkentésében, bár nem olyan drasztikusan, mint tervezték.
Még a „konzervatív” Woelki bíboros, „Köln érseke” is azt tervezi, hogy 177-ről 65-re csökkenti a „lelkipásztori egységek” számát.
A főoltár a freiburgi székesegyházban. Uoaei1 képe 2018-ból a CC-BY-SA 4.0 licenc alatt, itt.
