A mai világban az evolúcióba vetett hit mindenütt jelen van a társadalomban. A múltban már írtam cikkeket az evolúció ellen ezen a lapon.
A keresztények mindig is azt hitték, hogy az emberiség két valódi emberrel, Ádámmal és Évával kezdődött, ahogyan azt a Biblia első könyve, a Teremtés könyve is leírja. Az evolúció elmélet azonban bevezette a poligenezis elméletét, amely szerint az emberiségnek több mint két őse volt.
A poligenezis aláássa az egész hitet, mert aláássa az áteredő bűn dogmáját.
Szent Pál a Rómaiakhoz írt levél 5:12-ben így ír: „Egy ember által lépett be a bűn a világba, és a bűn által a halál, a halál pedig átment minden emberre, mert mindenki vétkezett.” Mivel Ádám az emberiség kezdetén vétkezett Isten ellen, elvesztette a megszentelő kegyelmet, azaz elvesztette természetfeletti kapcsolatát Istennel. Minden ember Ádám leszármazottja, és örökölte ezt a kegyelem hiányát, az úgynevezett áteredő bűnt. Krisztus és Szűz Mária természetesen kivételek voltak.
A tridenti zsinat az áteredő bűnről a következőket jelentette ki:
„Ha valaki nem vallja, hogy az első ember, Ádám, amikor megszegte Isten parancsát a paradicsomban, azonnal elvesztette azt a szentséget és igazságosságot, amelyben meg lett teremtve; és hogy e csalárd cselekedettel Isten haragját és méltatlanságát vonta magára, és következésképpen a halált, amellyel Isten korábban megfenyegette, és a halállal együtt a halál birodalmát uraló hatalom, azaz az ördög fogságát, és hogy Ádám egész lénye e csalárd cselekedettel testben és lélekben rosszabbá változott; az legyen kiátkozva.” (5. ülés)
Az eredendő bűn tanítása a keresztény tanítás középpontjában áll: miért volt szükség a megváltásra ahhoz, hogy az emberek a mennybe juthassanak. Ezért a keresztények számára nem opcionális, hogy higgyenek abban, hogy az emberiség két valós emberrel, Ádámmal és Évával kezdődött. XII. Pius pápa egy egész enciklikát írt erről a témáról, amelynek címe „Humani Generis”. Így írt:
„Ezzel a szabadsággal azonban már nem élhetnek az Egyház fiai, amikor arról a másik feldobott hipotézisről van szó, amelyet polygenizmusnak neveznek. Krisztus hívei ugyanis nem fogadhatják el azt a véleményt, amelynek állítói azt tanítják, hogy ezeken a földi tereken igaz emberek éltek Ádám után, akik nem tőle, mindnyájunk ősatyjától vették eredetüket természetes leszármazás útján, vagy hogy Ádám az ősszülők sokaságát jelenti. Egyáltalán nem érthető, miként lehetne ezt a felfogást összeegyeztetni mindazzal, amit a kinyilatkoztatott igazság forrásai és az Egyház tanítóhivatalának döntései mondanak az eredeti bűnről, amely az egy Ádámnak tényleg elkövetett vétkéből ered, s amely leszármazás útján mindegyikünkre átszáll, és mindegyik emberben megvan, mint sajátja.”
Bár XII. Pius az enciklikájában azt írta, hogy a Teremtés könyvében szereplő egyes dolgokat lehet nem feltétlenül szó szerint értelmezeni (anélkül, hogy eretneknek minősülnénk), az a tény, hogy minden ember Ádám leszármazottja, vitathatatlan.
