Inscrutabili Dei Consilio: Az Egyház jótékony szerepe a társadalomban
„Meg vagyunk győződve, hogy e bajok fő oka az egyház szent és sérthetetlen tekintélyének megvetésében rejlik, — azon egyházénak, mely Isten nevében áll az emberiség élén s védi és segíti a jogszerű hatalmakat. Tudják ezt a közrend ellenségei: azért nem találtak alkalmasabb eszközt a társadalom alapjainak megingatására, mint vakmerően rá támadni az egyházra s nemtelen rágalmak által, mintha ellenkezésben állna a polgárosultsággal, — gyűlölség s megvetés tárgyává tenni azt, — csorbítgatják tekintélyét és erejét s halomra kivannak dönteni a pápai hatalmat, amely a földön őre s védője az erkölcs s a jog változatlan elveinek.” (3)
„Napnál világosabb mindnyájunk előtt, tisztelendő Testvérek, hogy a polgárosodásnak nincsen biztos alapja, ha nem nyugszik az igazság örök elvein s a méltányosság és a jog változatlan törvényein, — nincs alapja, ha nem őszinte szeretet fűzi egymáshoz az embereket, s nem szabályozza kölcsönös kötelmeiket. Már pedig ki tagadhatná, hogy az egyház volt az, mely az evangélium elterjesztésével az igazság fényét a vad, babonás népekhez juttatta, mely megismertette velők az Istent s fölébresztette nemesebb önérzetüket? – Ki tagadhatná, hogy az egyház volt az, mely eltörölvén a rabszolgaságot, visszahelyezte az embert természetének eredeti méltóságába s kibontván széles e földön a megváltás zászlaját, nyomban bevezette mindenhová s nagyra nevelte a tudományt és művészetet, a nyomor enyhítésére jótékony intézeteket alapított, a már fönnállókat pártfogásába vette, az embereket magán úton s a közoktatás terén művelte, elvetemültségükből kiemelte s minden áldozat árán olyanokká idomította, hogy méltóságuknak s természetszerű hivatásuknak megfelelhessenek.” (5)
(link)
Quamquam Pluries: Szent József tiszteletéről
„Ezek azok az okok, amelyek miatt minden társadalmi rangú és minden országból származó embernek az áldott József védelméhez kell menekülnie, és bizalommal kell hozzá fordulnia. A családapák Józsefben az apai gondoskodás és éberség legkiválóbb megtestesülését találják; a házastársak a szeretet, a béke és a házastársi hűség tökéletes példáját; a szüzek ugyanakkor a szűzi integritás mintaképét és védelmezőjét látják benne. A nemesi származásúak Józseftől tanulhatják meg, hogyan őrizzék meg méltóságukat még a szerencsétlenségben is; a gazdagok az ő tanításai révén megértik, melyek azok a javak, amelyek a leginkább kívánatosak, és amelyeket munkájuk árán kell megszerezniük. Ami pedig a munkásokat, a kézműveseket és az alacsonyabb rangú embereket illeti, számukra Józsefhez fordulni különleges jog, és példája különösen követendő számukra. József ugyanis, aki királyi vérből származott, házasság révén a legnagyszerűbb és legszentebb nőhöz kötődött, akit Isten Fiának apjaként tartanak számon, munkával töltötte életét, és kézművesi fáradozásával biztosította családja megélhetését. Igaz tehát, hogy az alacsony rangúak helyzetében nincs semmi szégyellnivaló, és a munkás munkája nemcsak hogy nem becstelen, hanem – ha erény társul hozzá – rendkívül nemessé is válhat.” (4)
(Link)
Cum Multa: Spanyolországról
„Mivel tehát a lelki és a világi rendek eredetükben és természetükben is elkülönülnek egymástól, úgy is kell őket felfogni és megítélni. A világi rendhez tartozó ügyek ugyanis – bármily törvényesek és bármily fontosak is legyenek – önmagukban véve nem terjednek túl azon az életen, amelyet földünkön élünk. A vallás azonban, amely Istentől származik, és minden dolgot Istenhez viszonyít, magasabbra szárnyal, és eléri a mennyet. Hiszen Mert akarata, kívánsága az, hogy az ember legnemesebb részét, a lelket áthatolja Isten ismerete és szeretete, és az egész emberi nemet biztonságban elvezesse ahhoz a Jövő Városához, amelyet keresünk.
Helyes tehát a vallást, és mindent, ami bármilyen különleges kötelékkel kapcsolódik hozzá, egy magasabb rendhez tartozónak tekinteni. Ezért az emberi ügyek viszontagságai között, sőt még az államok forradalmai során is, a vallásnak, amely a legfőbb jó, sértetlennek kell maradnia; hiszen az minden időt és minden helyet átfog.” (8–9)
(link)
Christi Nomen: A szakadár keleti keresztények visszahozásáról
„Annak érdekében, hogy a szakadár keleti keresztények visszatérjenek az egyetlen igaz Egyházhoz, elengedhetetlen, hogy bőségesen gondoskodjunk szent papokról, akik – a tanítás és a jámborság birtokában – rá tudják venni a többieket a kívánt egység elfogadására. Ezenkívül a katolikus bölcsességet és életmódot oly módon kell megismertetni velük, és átadni nekik, hogy az harmonikusan illeszkedjen nemzeti jellemükhöz. Ezért ahol csak lehetséges, intézeteket kell nyitni a fiatalok szent nevelése érdekében, és elegendő számú középiskolát kell létrehozni a népesség szerint elosztva. Így méltósággal lehet ellátni őket az egyes szertartások gyakorlásának lehetőségével. A vallás valódi ismeretét mindenki számára elérhetővé kell tenni a legjobb irodalom rendelkezésre bocsátásával.” (3)
(link)
Affari Vos: A manitobai katolikus iskolákról
„Az igazságosság és az ész tehát megköveteli, hogy az iskola tanulóinknak ne csupán tudományos oktatási rendszert nyújtson, hanem olyan erkölcsi tanításokat is, amelyek – amint már említettük – összhangban állnak vallásuk alapelveivel, és amelyek nélkül a nevelés ahelyett, hogy hasznos lenne, csak káros lehet. Ebből fakad annak szükségessége, hogy az iskolákban katolikus tanárok tanítsanak, és hogy a püspökök által jóváhagyott könyveket és tankönyveket használjanak, valamint hogy szabadon szabályozhassák az iskolát oly módon, amely teljes mértékben összhangban áll a katolikus hitvallással, valamint az abból fakadó összes kötelességgel. Továbbá az apa helyzetéhez tartozó elidegeníthetetlen jog, hogy eldöntse, mely intézményekben kapjanak oktatást gyermekei, és mely tanárok tanítsák nekik az erkölcsi szabályokat. Amikor tehát a katolikusok megkövetelik – mivel kötelességük megkövetelni és azon munkálkodni –, hogy a tanárok által nyújtott oktatás összhangban legyen gyermekeik vallásával, akkor igazságosan harcolnak.” (6)
(link)
Fidentem Piumque Animum: A rózsafüzérről
„Az imádságforma, amelyre utalunk, a »Rózsafüzér« különleges nevet kapta, mintha elrendezésével a rózsák édességét és a füzér bájosságát jelképezné. Ez rendkívül illő a Szűz tiszteletének módjához, akit joggal neveznek a Paradicsom Misztikus Rózsájának, és aki, mint a világegyetem Királynője, csillagokból álló koronával ragyog abban. Így már a neve is előrevetíti és előjelzi a mennyei örömöket és füzéreket, amelyeket ő kínál azoknak, akik tisztelik őt.” (2)
„És ki gondolhatná vagy mondhatná, hogy a Boldogságos Szűz pártfogásában és védelmében oly erősen érzett bizalom túlzott lenne? Kétségtelen, hogy az abszolút Közvetítő neve és tulajdonságai kizárólag Krisztusra vonatkoznak, hiszen Ő, aki egy személy, és mégis egyszerre ember és Isten, visszaállította az emberi nemet a Mennyei Atya kegyébe: egy a közvetítő Isten és az emberek között: az ember Krisztus Jézus, aki odaadta önmagát váltságul mindenkiért (1 Tim. ii. 5, 6). És mégis, amint az Angyali Doktor tanítja, nincs ok arra, hogy bizonyos másokat ne nevezhessünk bizonyos értelemben közvetítőknek Isten és az ember között, vagyis annyiban, amennyiben együttműködnek az ember és Isten egyesülésének előkészítésében és elősegítésében (Summa, 111. o., q. xxvi., 1., 2. cikk). Ilyenek az angyalok és a szentek, az Ó- és az Újszövetség prófétái és papjai; de különösen a Boldogságos Szűznek van joga e cím dicsőségére. Mert el sem lehet képzelni egyetlen személyt sem, aki valaha is annyit tett volna, vagy valaha is annyit fog tenni az ember és Isten közötti megbékélés érdekében. Ő ajánlotta fel az örök pusztulás felé siető emberiségnek a Megváltót, abban a pillanatban, amikor megkapta a béke misztériumának bejelentését, amelyet az Angyal hozott a földre, ezzel a csodálatos beleegyezéssel az egész emberi faj nevében (Summa, III. könyv, 30. kérdés, 1. cikk). Ő az, akitől Jézus született; ezért ő valóban az Ő anyja, és ebből az okból méltó és elfogadható »Közvetítőnője [Mediatrix] a Közvetítőnek [Mediator]«.” (3)
(link)
Divinum Illud Munus: A Szentlélekről
„Mert bármik is vagyunk, azt az isteni jóságnak köszönhetjük; és ez a jóság különösen a Szentléleknek tulajdonítható. A bűnös megsérti ezt a Jótevőjét, visszaélve ajándékaival; és kihasználva jóságát, napról napra egyre inkább megkeményedik a bűnben. Másrészt, mivel Ő az Igazság Lelke, aki gyengeségből vagy tudatlanságból vétkezik, annak talán van némi mentsége a Mindenható Isten előtt; de aki gonoszságból ellenáll az igazságnak, és elfordul tőle, az nagyon súlyosan vétkezik a Szentlélek ellen. Napjainkban ez a bűn annyira elterjedt, hogy úgy tűnik, eljöttek azok a sötét idők, amelyeket Szent Pál megjövendölt, amikor az emberek, Isten igazságos ítélete által elvakítva, a hazugságot igazságnak veszik, és »e világ fejedelmében«, aki hazug és a hazugság atyja, az igazság tanítóját fogják látni: »Ezért bocsátja rájuk Isten a megtévesztés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak« (2Thessz 2,11).” (10)
(link)
Adiutricem: A rózsafüzérről
„Elsősorban Krisztus országának kiterjesztése érdekében tekintünk a rózsafüzérre, mint a leghatékonyabb segítségre. Számos alkalommal kijelentettük, hogy jelenleg legfőbb figyelmünket az a cél köti le, hogy az Egyháztól elszakadt nemzeteket újra kibékítsük az Egyházzal. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy reményeink megvalósulását elsősorban a mindenható Istenhez intézett imádságban és könyörgésben kell keresnünk.” (4)
„Mivel a hit az alapja, a forrása, azoknak az Isteni ajándékoknak, amelyek révén az ember a természet rendje fölé emelkedik, és megkapja az örök élethez szükséges adottságokat, igazságosságból kötelesek vagyunk elismerni Mária rejtett befolyását a hit ajándékának elnyerésében és annak üdvözítő ápolásában – Mária, aki a »hit szerző«jét [Zsid 12,2] a világra hozta, és akit saját nagy hite miatt »áldottnak« neveztek. »Ó, legszentebb Szűz, senki sem gazdagodik meg Isten ismeretében, ha nem rajtad keresztül; senki nem nyeri el az üdvösséget, ó, Isten Anyja, ha nem rajtad keresztül; senki sem kap ajándékot az irgalom trónjától, ha nem rajtad keresztül.
Google így fordtotta, talán szebb: Ó, legszentebb Szűz, senki sem bővelkedik Isten ismeretében, csak általad; senki sem nyer üdvösséget, ó, Isten Anyja, csak általad; senki sem kap ajándékot az irgalmasság trónjától, csak általad.«[St. Germ. Constantinop., Orat. 11, in Dortnitione B.M.V.]” (9)
(link)
Mirae Caritatis: A szent Eucharisztiáról
„Semmi sem alkalmasabb arra, hogy az emberi elmében a hit erejének és lelkesedésének megújulását elősegítse, mint az Eucharisztia misztériuma, a »hit misztériuma«, ahogyan azt a legtalálóbban nevezik. Hiszen ebben az egyetlen misztériumban az egész természetfeletti rend, csodáinak minden gazdagságával és sokféleségével együtt, bizonyos értelemben összefoglalódik és benne található: »Emlékezetet szerzett csodatetteinek, a jóságos és irgalmas Úr. Eledelt adott az őt félőknek, szövetségéről mindenkor megemlékezik.« (Zsolt 110,4-5). Hiszen Isten az egész természetfeletti rendet alárendelte Igéje megtestesülésének, amelynek hatására az emberi nemzetségnek újra megadatott az üdvösség, az apostol szavai szerint: „elhatározott [benne?? az idők teljességének megvalósításáról] hogy Krisztusban, mint Főben, újra összefogjon mindent, ami a mennyben és ami a földön van.” (Ef 1,9-10). Az Eucharisztiát a szentatyák tanúságtétele szerint bizonyos értelemben a Megtestesülés folytatásának és kiterjesztésének kell tekinteni. Mert benne és általa az megtestesült Ige lényege egyesül az egyes emberekkel, és a Golgotán felajánlott legfőbb áldozat csodálatos módon megújul, amint azt Malakiás előre jelezte a következő szavakkal: „minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek” (Mal 1,11).” (7)
„Mindezek mellett az élők közötti kölcsönös szeretet kegyelme, amely az Eucharisztia szentségéből olyan hatalmas erőt merít, az Áldozat révén kiterjed mindazokra is, akik a szentek közösségéhez tartoznak. Mert a szentek közössége, mint mindenki tudja, nem más, mint a segítség, az engesztelés, az imádságok és az áldások kölcsönös megosztása az összes hívő között, akik – függetlenül attól, hogy már elérték-e a mennyei hazát, vagy a tisztítótűzben tartózkodnak, vagy még itt a földön vannak száműzetésben – mindannyian részesülnek abban a városban, amelynek Krisztus a feje, és amelynek alkotmánya a szeretet. Mert a hit azt tanítja nekünk, hogy bár a tiszteletreméltó Áldozatot jogszerűen egyedül Istennek lehet felajánlani, mégis megünnepelhető a mennyben Istennel együtt uralkodó szentek tiszteletére, akiket Isten megkoronázott, hogy így elnyerhessük magunknak a pártfogásukat. És felajánlható – az apostoli hagyománynak megfelelően – azon testvérek bűneinek engesztelésére is, akik az Úrban haltak meg, de még nem fizették meg teljes mértékben vétkeik büntetését.” (12)
(link)
Tametsi Futura Prospicientibus: A püspökök kötelességéről
„Nektek [a püspököknek] kötelességetek egyik fő részének kell tekintenetek, hogy híveitek tudatába véssétek Jézus Krisztus igazi ismeretét, valódi képét; hogy írásaitokkal és szavaitokkal, az iskolákban, az egyetemeken, a szószékről – bárhol, ahol erre lehetőségetek nyílik – bemutassátok az Ő szeretetét, irgalmát és tanítását. A világ már eleget hallott az úgynevezett »emberi jogokról«. Hadd halljon végre valamit Isten jogairól is.” (13)
(link)
Diuturni Temporis: A rózsafüzérről
„Így hát attól a folyamatos vágyból vezérelve, hogy a keresztények mindig meggyőződjenek a Szűzanya rózsafüzérének hatékonyságáról és méltóságáról, mindenekelőtt rámutattunk arra, hogy az imádság ezen formájának eredete inkább isteni, mint emberi, és ez egy csodálatos füzér, az Angyali Üdvözletből és az Úr imájából szőve, elmélkedéssel összekapcsolva, és hogy az imádság ezen formája rendkívül hatékony és különösen eredményes az örök élet elérésében. Mert az imák különleges kiválóságán túlmenően hatalmas védelmet nyújt a hitnek, és elmélkedésre javasolt misztériumokban az erény kiemelkedő példáit mutatja be. Megmutattuk továbbá, milyen egyszerű ez az áhítat, és mennyire alkalmas a nép számára, hiszen a názáreti Szent Családról való elmélkedés révén a családi élet abszolút tökéletes példáját kínálja, és hogy ezért a kereszténység soha nem mulasztotta el megtapasztalni annak üdvözítő hatásait. ” (3)
(link)
